Lassan megy az akadálymentesítés - Százmilliárdok kellenek még

Ma Magyarországon a fogyatékkal élő emberek a közintézmények 40-65 százalékába tudnak akadálytalanul bejutni, illetve ott ügyeiket intézni. A hallássérültek helyzete a legnehezebb, az ő esetükben átlagosan 20 százalékkal rosszabb a helyzet – derül ki a közintézmények akadálymentesítését feltérképező vizsgálatból. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma által indított, 48 millió forint uniós forrásból elvégzett országos felmérés hétezer közintézményre – oktatási és egészségügyi intézményre, hivatalra, közintézményre - terjedt ki.

Mint a tárcánál érdeklődésünkre elmondták: az akadálymentességi előírásoknak az egészségügyi intézmények felelnek meg leginkább, ezután az önkormányzatok és egyéb közhatalmi intézmények következnek, míg a legrosszabb a helyzet a közművelődés területén.

Az úgynevezett infokommunikációs akadálymentesítésben az önkormányzatok vannak a legjobb, míg az egészségügyi és oktatási intézmények a legkedvezőtlenebb helyzetben. Az intézmények 61 százaléka rendelkezik a szolgáltatásokról, időpontokról könnyen érthető változatban elérhető információkkal, 13 százaléka hordozható, 9 százaléka pedig fixen telepített, hallássérülteket segítő hangátviteli eszközökkel, és szintén 9 százalékában áll rendelkezésre jelnyelvi tolmács az intézményen belül.

Ahhoz képest, hogy a középületek akadálymentesítésének végső határideje a 2010 vége volt, ezt láthatóan nem sikerült tartani. Annak ellenére sem, hogy – mint az a középületek utólagos akadálymentesítését szolgáló fejlesztésekről készült tanulmány megállapította - az Európai Unió és Magyarország 2012 nyaráig 18,5 milliárd forinttal támogatta azokat a projekteket, melyek fő célja a fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés volt. Kiegészítő célként pedig komplex akadálymentesítésre pályázhattak közszolgáltatók a tömegközlekedés és a közhasználatú létesítmények fejlesztése során is.

A projektek révén összesen 910 önkormányzati és 159 állami fenntartású közintézmény, és legalább 3350 közszolgáltatás vált – sok esetben komplex módon – akadálymentessé. 2007 és 2011 között összesen 682 szervezet mintegy 16,6 milliárd forintnyi támogatást nyert el. Ezt megelőzően, még a 2003-as PHARE-program segítségével 49 általános és középiskola, felsőoktatási intézmény és sportlétesítmény teljes körű akadálymentesítését szolgálta. Egy uniós pályázat jelenleg is zajlik, ennek során összesen 650 millió forintot fordítanak a kormányablakok, rehabilitációs hivatalok, egészség- és nyugdíjpénztárak, munkaügyi központok, szociális és gyámhivatalok akadálymentesítésére. Szakértői becslések szerint mindazonáltal a törvényben megfogalmazott akadálymentesítési célok maradéktalan megvalósításához több százmilliárd forintra lenne szükség.

Konkrét választ várnak a kormánytól

Ma újra tárgyalóasztalhoz ül a kormány és a Szociális Ágazati Sztrájkbizottság. A szociális dolgozók átlagosan legalább 20 százalékos béremelést szeretne kiharcolni szociális, idős- és fogyatékos otthonokban, a bölcsődékben, házi segítségnyújtásban dolgozók számára. Mivel az elmúlt napokban több körben is voltak szakértői egyeztetések, és a sztrájktörvény szerint a szociális dolgozók már beszüntethették volna a munkát, a bizottság ma már konkrét választ vár a kormánytól a bérkövetelésre – közölte Szűcs Viktória szóvivő.