Olcsó paksi áram, egy trükkel

Szerdán kerül a kormány elé az a kedden Moszkvában aláírt magyar-orosz államközi megállapodás, amely alapján az orosz Roszatom építheti meg a paksi atomerőmű két új, 1200 megawattos blokkját 2024-25-re illetve 2025-25-ra, 10-12 milliárd euróért, jelentette be Lázár János miniszterelnökségi államtitkár. A megállapodást az Országgyűlés várhatóan február közepéig jóváhagyja. Lázár János szerint azért nem kellett tendert kiírni, mert államközi, nem pedig vállalatok közötti szerződésről volt szó. A kormány azért tárgyalt már egy éve intenzíven a lehetséges orosz kivitelezővel, mert a meglévő paksi blokkok is orosz (szovjet) gyártmányúak, és a két ország gazdasági kapcsolataiban rejlő lehetőségek is az orosz partner felé terelték. Lázár János szerint az ország az elmúlt negyven év legjobb megállapodását köti.

A még nem véglegesített vállalási ár például alacsonyabb sok hasonló projekténél. (Ezt alátámasztja, hogy a Roszatom tárgyalásos megállapodással tavaly decemberben 6,5 milliárd euróért vállalta, hogy egy 1200 megawattos, a paksihoz hasonló blokkot épít a finn Fennovoimának, igaz, az zöldmezős, tehát drágább beruházás lesz.) Lázár János komoly eredményként beszélt arról a legfeljebb 10 milliárd eurós, és 30 évre adandó orosz hitelről is, amelyhez a piacon hozzáférhetőnél alacsonyabb kamattal jutunk, a beruházás finanszírozására. Erről is a Parlament által jóváhagyandó államközi megállapodás készül. Magyar tervek szerint e forrást a beruházás első szakaszában, a hazai önerőt a végén használnánk fel.

Lázár János elmondta, hogy a megállapodás tervezetét a kormány eljuttatta a brüsszeli illetékeseknek, akik nem emeltek kifogást, de a továbbiakban rendszeres tájékoztatást kértek. Elvárják, hogy a Roszatom tenderen válassza ki a beszállítóit.

A tájékoztatón kiderült, hogyan adhat Paks II. ugyanolyan olcsó áramot, mint a most működő atomerőmű: áramárán keresztül nem kell majd megtérülnie a beruházás költségeinek. Azért nem, mert a hitelt nem az MVM Paks II. Zrt., hanem az állam veszi fel. Lázár János elismerte, hogy a konstrukció növeli az államadósságot, de szerinte ez nem hagy teher, hiszen az adósság amúgy is csökkent. Fontosabb, hogy az olcsó áram növeli a hazai vállalkozások versenyképességét. „Nem tiltott, burkolt állami ártámogatás az, ha a vállalkozások olyan áron jutnak az áramhoz, amelyben nem jelennek meg a beruházás költségei, mert azokat az állam viseli” – reagált a Világgazdaság felvetésére, és leszögezte: minden az uniós szabályozásnak is megfelelően fog történni.

Kérdés a beszállítói arány
A megállapodás részeként a Roszatom által eddig reálisnak tartott, 30 százalékos magyarországi beszállítói arány helyett Orbán Viktor miniszterelnök 40 százalékot alkudott ki. Ennek teljesíthetőségére vonatkozó kérdésünkre az államtitkár elmondta, hogy még legalább másfél év, amíg az első blokk megkapja az építési engedélyt, ezalatt a kormánynak is kiemelt feladatként kell kezelnie a kérdést, és fel kell állniuk az érintett szakmai klasztereknek is. Három további szerződés is születik. Az egyik szerint addig láthatja el az orosz szállító Paks II-t nukleáris fűtőanyaggal, amíg az elhasznált fűtőelemeket vissza is szállítja. A második a paksi kapacitások fenntartásáról, a harmadik az építést előkészítő szerződéstervezetekről szól.