Válságturizmus Phenjanba
Hogy mi motiválja a „Féreg” becenévvel emlegetett kosárlabdázót, hogy a világ egyik diktatúrájába utazzon, és annak első emberével találkozzon, arról sokféle elképzelés látott napvilágot. Phenjan számára komoly marketingértékkel bír a sztársportoló látogatása.
„Nagyon sok téves és elavult információ kering a sajtóban ma is Észak-Koreáról, jóllehet az ország ma már korántsem az, mint ami a kilencvenes években volt” – jelentette ki a Világgazdaságnak Csoma Mózes. Az ELTE Koreai Tanszékének vezetője lapunknak kifejtette: a hajdani KGST-ben nem tagként, hanem csak megfigyelőként résztvevő ország státusa dacára ezer szállal kötődött a kelet-európai szocialista blokkhoz, például sokáig Ikarus buszokat összeszerelő-szervizelő magyar üzem is volt Észak-Koreában. „Bár a hetvenes években már elindult egy eladósodási folyamat, az igazi problémák a rendszerváltás után, a kilencvenes években kezdődtek, amikor a Kelet-Európával fenntartott gazdasági kapcsolatok hirtelen megszakadtak” – mondta a szakértő. Ebben az időszakban komoly ellátási nehézségek alakultak ki, és éhínség is jellemezte az országot. „A kilencvenes évek közepe, második fele volt a mélypont” – tette hozzá Csoma Mózes.
A komoly gazdasági mélyrepülés után Észak-Korea a kétezres évek elejétől lassan konszolidálódott. Ennek hátterében jelentős részben a Dél-Koreával fenntartott kapcsolatok erősödése és a turizmus állt. Ebben az időszakban alapították a két ország együttműködéseként a Keszong iparvidéket, és évente több mint százezer turista is érkezett a következő években délről. Phenjan ráébredt, hogy a nyugati turisták is becsábíthatók, ezen a téren másolni kezdték a kubai receptet. „Mára német és skandináv katasztrófaturisták érkeznek az országba, amely valutabevételt jelent Észak-Koreának. Jelentős a kínai turizmus is, hiszen Kínában közel-külföldként tekintenek a szomszédos országra” – fogalmazott a docens.
„Ne gondolja senki, hogy középkori színvonalon álló országról van szó, néhány éve Észak-Koreában mobilszolgáltatás van, de nagy szórakoztató centrumok, akvaparkok is épültek, a közelmúltban pedig Kim Dzsong Un egy síparadicsomba látogatott el” – jelentette ki Csoma Mózes, aki hozzátette: ezek a vívmányok természetesen csak a párton vagy a hadseregen belül magasabb pozíciót elfoglaló nomenklatúra számára elérhetőek.
Fontos szerepet tölt be a feketepiac, ahol sok minden beszerezhető. „A nyugati javak és déligyümölcsök is kaphatóak a virágzó feketekereskedelemben” – jelentette ki a docens, aki szerint az, hogy a rezsim zökkenőmentesen végbe vitte a harmadik generációs hatalomátadást, biztos jele a politikai stabilitásnak.
Ambivalens kapcsolat Kínával
Észak-Korea legfőbb kereskedelmi és politikai partnere Kína, bár kisebb mértékben Oroszországgal is kereskedik. Kínán keresztül a gazdasági embargót kijátszva gyakorlatilag minden termék gond nélkül bejuthat az országba. Az egyre nagyobb bevételt jelentő turizmuson kívül Észak-Korea bevételeinek alapját ásványkincsei, így például a színesfémek adják, de a harmadik világ konfliktusaiban időről időre feltűnnek az országban gyártott kézifegyverek is. Kína politikailag is támogatja a rezsimet, amely béke és háború idején egyaránt ütközőt jelent közte és az amerikai csapatok között. Pekingnek ugyanakkor egyre kényelmetlenebbé válik Észak-Korea, egy atombombával rendelkező szomszédos diktatúra létrejötte ugyanis semmiképp nem érdeke Kínának.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.