Földforgalmi törvény: Hatályba lépnek az új rendelkezések

A haszonbérleti szerződések megújult szabályozásának egyik célja, hogy kiemelten támogassa az állattartást. Azonban úgy tűnik, hogy míg egyes állattartók valóban jól járhatnak, az alábbi szabályok miatt mások néhány éven belül akár a teljes ellehetetlenüléssel nézhetnek szembe.

Az új törvény alapján az állattartók mindenki mást megelőző előhaszonbérleti jogot kaptak szántók, rétek és legelők tekintetében. Ezt a jogot viszont csak akkor gyakorolhatják, ha az állattartó telepet működtető földműves vagy termelőszervezet (például cég) lakhelye vagy üzemközpontja három éve azon a településen van, ahol az adott föld található.

Az élelmiszeripari szempontból jelentős állattartó cégek jellemzően nem csak annak a településnek a határában bérelnek földeket, ahol a cég üzemközpontja található. Ezért ezek a cégek a más településeken bérelt földek szerződéseinek lejártakor azzal szembesülhetnek, hogy az adott településen egy másik, akár versenytársnak minősülő állattartó cég rendelkezik mindenkit megelőző előhaszonbérleti joggal. Így a más településen lévő földek bérleti jogát számos állattartó elvesztheti.

Az új földforgalmi törvény fő szabályként minden olyan szerződéshez, amely termőföld átruházásáról rendelkezik, a mezőgazdasági szakigazgatási szerv hozzájárulását követeli meg. Korábban a szakigazgatási szerv jóváhagyására nem volt szükség, a feleknek a jóváhagyás megadásával kapcsolatos határidővel nem kellett a szerződéskötéskor számolniuk.

Az új törvény alapján a termőföld adásvételi szerződés kifüggesztésére és az elővásárlási jog gyakorlására nyitva álló hatvan napos határidő leteltét követően a jegyző összesíti a beérkezett elővásárlási jog gyakorlására irányuló nyilatkozatokat, iratjegyzéket készít és ezeket a szerződésekkel együtt megküldi a mezőgazdasági szakigazgatási szerv részére jóváhagyás céljából.

A szakigazgatási szervnek újabb hatvan napja van arra, hogy jóváhagyásának megadásáról döntsön. Eljárása során ugyanakkor köteles a helyi földbizottság véleményét is kikérni, amelynek eljárása a fenti határidőbe nem számít bele. A helyi gazdákból álló földbizottság megvizsgálja és értékeli a szerződést, többek között állást foglal annak kapcsán, hogy a vevő nem csupán vagyon felhalmozási céllal kötné-e azt meg, illetve arányos-e a vételár a föld tényleges piaci értékével. A földbizottság döntését tizenöt napon belül hozza meg, és továbbítja a szakigazgatási szervnek, amely ennek figyelembevételével dönt jóváhagyásának megadásáról. Amennyiben a földbizottság az adásvételt nem támogatja, jóváhagyását köteles megtagadni, egyébként pedig jóváhagyását akár a földbizottság támogatása ellenére is megtagadhatja.

A jóváhagyásról a szakigazgatási szerv önálló határozatot hoz, záradékolja a szerződést és megküldi azt a feleknek. A tulajdonjog átszállásának bejegyzéséhez a záradékolt szerződést kell benyújtani a földhivatalnak, amely újabb harminc napon belül hoz határozatot a bejegyzésről.

Összefoglalva tehát megállapíthatjuk, hogy a szakigazgatási szerv eljárásának közbeiktatásával jelentősen, akár a duplájára is megnőhet az időtartam, amely a szerződéskötéstől a tulajdonjog átszállásának földhivatali bejegyzéséig eltelik.

Külön üzemközpontok

Egyelőre nem világos, hogy miért csak a lakóhely vagy az üzemközpont szerinti településre korlátozódik az állattartók mindenkit megelőző előhaszonbérleti joga. A megoldás egy olyan törvénymódosítás lehetne, amely szerint – az elővásárlási jogokhoz hasonlóan – az állattartók előhaszonbérleti joga is 20 kilométeres körzeten belül érvényesülne. Ennek hiányában egyedül az tűnik biztos megoldásnak, ha mindegyik haszonbérlettel érintett településen külön üzemközpontot hoznak létre. Nehezen elképzelhető viszont, hogy az ezzel járó költségeket és gyakorlati nehézségeket valamennyi állattartó képes lenne felvállalni.