Sok akadály elhárult a munkaerőmozgás elől a globalizációnak köszönhetően, azonban a nők mégsem tudnak megfelelő arányban bekerülni a felső vezetők közé – mondta Dunavölgyi Mária, a Corvinus School of Management elnöke a Világgazdaság Nők az üzleti csúcson című konferenciáján.
"Valójában nem üvegplafon jelenségről van szó, miután minden szinten akadály van a ranglétrán. 130 globális cég adataiból az derült ki, hogy a belépésnél a nők aránya 52 százalék, majd vezérigazgatói szinten már csak 2 százalék, a köztes pozícióknál pedig egyre jobban csökken az arány. Az alacsonyabb szinteken magasabb a nők aránya” – emelte ki a BÉT volt vezérigazgatója a konferenciát megnyitó előadásában.
Dunavölgyi Mária elmondta: Európában kvótákkal próbálják a női vezetők arányát növelni, míg USA-ban civil szervezetek dolgoznak ezen az ügyön, azonban eddig egyik modell sem hozta meg a várt eredményt. „Azon országokban, ahol kvótát vezettek be, úgy teljesítik az előírást, hogy a döntéshozók inkább nem executive pozíciókat adnak a vezető testületeken belül” – mondta.
A női felső vezetők aránya tekintetében Magyarország az európai mezőny végén szerepel, nálunk rosszabb adattal csak Ausztria, Németország és Olaszország rendelkezik, amelyek amúgy jelentős befektetőnek számítanak hazánkban – hívta fel a figyelmet.
Nehezebb a cég élére törni
Férfi vállalatvezetők a női karrier útjáról és lehetőségeiről beszéltek a konferencia panelbeszélgetésén. A legtöbb vállalatnál ugyan kiegyenlített a női dolgozók aránya, viszont nem könnyű feljutniuk a felsővezetői szintre."Nem szoktam azon gondolkozni, hogy miért hasznos, ha nőt alkalmazunk vezetői pozícióba, inkább a kvalitás alapján választunk” – mondta Rábai Dániel, a Continental Hungaria Kft. ügyvezető-országkoordinátora. „Vezetői megbeszéléseken viszont mindig ügyelek arra, hogy legyen ott egy hölgy is” – tette hozzá. A vállalatnál dolgozó 6 ezer fő 40 százaléka nő.
„A nőknek két feladatot kell ellátniuk: meg kell felelni az üzleti világban és a családdal is foglalkozniuk kell. Ez egyszerre két munkahelyet jelent” – hangsúlyozta Rábai Dániel. Szerinte a vállalatnak segíteni kell a nők visszatérését szülés után. „A hölgy lojálisabb is lesz a vállalathoz, ha ezt tapasztalja” – vélte.
„Meglepő lehet, hogy a balkáni országban milyen sok nő van vezető pozícióban” – hangsúlyozta Éry Gábor, az Ericsson Magyarország vezérigazgatója. A balkán kifejezetten férfiközpontú társadalom, mégis előre tudnak jutni a nők is. Az Ericsson egy technológiai cég, az 1700 fős magyar részleg 11 százaléka nő, a közép- és felsővezetőknél viszont jobb az arány. Éry Gábor kiemelte, egy támogató család rakéta lehet egy nő karrierjében.
„Bennem először az vetődött fel, hogyha eljövök a konferenciára, akkor ki viszi a gyerekeket az óvodába” – mondta Márkus Gábor, a Libri Média Kft. kereskedelmi ügyvezetője, utalva a családra és a logisztikára
Eszméletlenül sokat kell dolgozni
„A vállalatunknál több a nő” – mondta a konferencián Lakatos Zsófia, a Hill+Knowlton Strategies igazgatója. Szerinte azért van több férfi csúcsvezető, mert a nők így döntöttek. „A kvóta azért jó, mert megteremti azt a lehetőséget, ha egy nő feljebb szeretne jutni, akkor ezt elérhesse” – vélekedett. „Eszméletlenül sokat kell dolgozni. Hathónapos terhesen is 9-10 órát dolgozom” – tette hozzá. Lakatos Zsófia úgy érzi, hogy eljutott az üzleti csúcsra. „Nem eljutni nehéz a csúcsra, hanem ottmaradni. A bizalmat meg kell szolgálni” – vélekedett.
Várnagy Emese, az IVM Zrt. vezérigazgatója azt mondta, hogy rajta kívül alig dolgoztak nők a cégnél korábban, de a férfiak azt szerették volna, hogy több legyen a nő a cégnél. „Nagyon jó, hogy férfiak kezdeményezték ezt” – tette hozzá.„A Lenovonál sincs kvótarendszer, de arra van egy program, hogy több nő legyen” – emelte ki Lukács Anita, a Lenovo Magyarország igazgatója. „A számítástechnika egy férfibirodalom” – vélte. A Lenovo összes vállalatánál két női vezető van. Kínában a Lenovo felsővezetésénél sok nő van, ami egy tudatos építkezés. A mi régiónkban kisebb az arány. Magyarországon 30, régiós szinten 10 százalék sincs a nők aránya a Lenovonál. A női vezetők aránya pedig mindössze 2 százalék. „Nyíltnak kell lenni a cégnek arra, hogy nőket alkalmazzon, de a kötelező, kvótajelleggel nem tudok egyetérteni.”
Ha a férfiak és a nők közösen vesznek részt az adott cég döntéshozatalában, akkor az a vállalat jobb eredményeket produkál – mondta Czakó Borbála, az EY globális igazgatója. Szerinte nem azért fontos a nők vezető pozícióba kerülése, mert amúgy kimaradnának valamiből, hanem azért, mert ezzel – ahogy azt a különböző felmérések adatai mutatják – a cégek jobb gazdasági teljesítményt tudnak elérni.
Jelentős a férfiak dominanciája
Évről évre emelkedik a női felsővezetők aránya, de a férfiak dominanciája továbbra is jelentős. Hazánkban a felsővezetők 22,6 százaléka volt nő tavaly, ami enyhe javulás a 2010-es 19,1 százalékhoz képest – derült ki a Hay Group felméréséből. Nem csak Magyarországon, az egész Európai Unióban hasonló a helyzet. Egy áprilisi uniós jelentés szerint a női vezetők aránya mindössze 17,8 százalék. Ez viszont óriási növekedés a tíz évvel ezelőtti szinthez képest, amikor minden tízedik vezető volt nő.
Egyre több cégnél ismerik fel, hogy a nők számos területen nem csak, hogy felveszik a versenyt a férfiakkal, de jobban is teljesítenek. Azok a vállalatok pedig nagyobb profitot érhetnek el, amelyeknek a vezetésében a gyengébbik nem képviselői is részt vesznek. A Forbes magazin egyik szerzője a napokban például arról írt, hogy a nők nagyobb empátiával rendelkeznek a férfiaknál, ez pedig hatékony eszköz a munkavállalókkal való egyeztetés közben. A gondos tervezés és felkészülés is segíti munkájukat. A Merrill Lynch felmérése szerint a nők kevésbé hajlamosak „felkapott” részvényeket ajánlatni azelőtt, hogy alaposan elemezték volna a papírt. Robert C. Doll Jr., a Merrill korábbi vezető befektetési munkatársa szerint a nők nem félnek segítséget kérni és nem gondolják, hogy mindenhez értenek.
A nők demokratikusan vezetik a céget és meghallgatják az eltérő nézőpontokat is. Összefogást tudnak létrehozni a vállalat dolgozói között, így a csoportok eredménye sokkal jobb lesz, mint az egyének egyedüli teljesítménye. Mivel a nők több szempontot mérlegelnek, széleskörűen tájékozódnak és felkészülnek, így a döntésük is nagyobb biztonsággal lesz megalapozott, mint a férfiaké. A Bloomberg felmérése szerint válságban a vállalatok előszeretettel neveznek ki a cég élére női felsővezetőket, ami nem lehet véletlen.
Ennek ellenére a nők átlagosan kevesebbet keresnek. A Hay Group szerint a nők a férfiak alapbérének átlagosan 92,3 százalékát keresik hasonló munkakörben dolgozva, ami valamivel több mint 2 százalékos csökkenés egy év alatt. A legnagyobb különbség éppen a felsővezetőknél tapasztalható: átlagosan 26 százalékkal kevesebbet vihetnek haza a női felsővezetők férfi kollégájuknál, de a középvezetőknél is 18 százalékos a különbség a Workania által működtetett Fizetések.hu portál idén tavasszal végzett kutatása szerint. Az ügyvezető igazgatók közel 30, a pénzügyi igazgatók több mint 20, a kereskedelmi igazgatók pedig 19 százalékkal kapnak kevesebbet, ha nők. Az elmúlt években ugyan csökkentek a javadalmazási különbségek, de az Európai Unió egészében még évtizedeknek kell eltelnie ahhoz, hogy a nők fizetése elérje a férfiakét.
Magyarországon jobb az arány
Magyarországon a cégtulajdonosok 40 százaléka nő – derült ki a Bisnode elemzéséből. Ez a régióban a legjobb arány, hiszen Lengyelországban és Csehországban a vállalkozások tulajdonosainak mindössze negyede tartozik a gyengébbik nemhez. A vállalatvezetők arányában már valamelyest rosszabb a helyzet: az összes cég harmadát vezetik hölgyek hazánkban. A legkisebb vállalkozásoknál 34 százalék a női vezetők aránya, a közepes, 10 és 50 fő közötti cégeknél ennél kisebb arányban vannak jelen a hölgyek, ugyanis ennél a cégméretnél csak a vezetők negyede nő. Az 50 fő feletti vállalatoknál viszont jobb az arány.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.