Alig költenek a magyarok külföldön

2013-ban a magyar lakosság utazási kedve, azaz az aktív utazók aránya a megelőző évi kismértékű növekedés után a 2009-es mélypont alá zuhant – derül ki a KSH Magyarország, 2013 című, most megjelent kiadványából. Az utazások száma és az utazáson töltött idő is jelentősen csökkent 2012-höz viszonyítva. A többnapos belföldi turisztikai célú utazáson részt vevők aránya 1,4 százalékponttal, 33,2 százalékra mérséklődött. Az utazók száma 16 százalékkal esett vissza, és összesen 14 millió volt, ugyanakkor az utazáson töltött idő 14 százalékos csökkenéssel 60 millió nap lett. A magyarok többnapos utazásaik során összesen 258 milliárd forintot költöttek el, ugyanannyit, mint egy évvel korábban.

A külföldre utazó magyarok száma szintén csökkent, a mérséklődés 0,9 százalékos volt. Az egy napra külföldre látogatók száma enyhén csökkent, a több napra utazók száma stagnált, a külföldön töltött idejük viszont emelkedett. A külföldi utazások során a magyar lakosság 506 milliárd forintot költött el, 10 milliárddal kevesebbet, mint 2012-ben. Ez 2008 óta a legkisebb összeg.

A Magyarországra érkező külföldiek ugyanakkor egyre többet költenek: tavaly konkrétan 1268 milliárd forintot hagytak nálunk, ez közel 5 százalékkal több, mint 2012-ben. Azt túlzás lenne állítani, hogy az országimázsunk a világ minden pontjától vonzaná a turistákat, ugyanis a külföldi látogatók héttizede, közel 31 millió fő a szomszédos országokból érkezett Magyarországra: Szlovákiából 10, Romániából közel 7,3, Ausztriából 7,1 millióan. A nem szomszédos európai uniós tagállamokból további 9,5 millió látogató érkezett hazánkba. Az egy napra érkezők közül a szlovák látogatók száma volt a legmagasabb (9,1 millió), több napra legnagyobb számban Németországból érkeztek (2,1 millió). 2013-ban a német látogatók költöttek a legtöbbet Magyarországon, összesen mintegy 200 milliárd forintot. Rajtuk kívül az Ausztriából, Szlovákiából, Ukrajnából és az Egyesült Államokból érkezők kiadásai voltak a legmagasabbak.

Az Eurostat becslése alapján 2013-ban a szálláshelyek vendégforgalma elérte 2,6 milliárd vendégéjszakát. A vendégforgalom a tagállamok többségében növekedett és uniós szinten – 2010 óta folyamatosan – újabb rekordot döntött. Az Európai Unión belül öt tagország (Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Németország és az Egyesült Királyság) fogadja a szálláshelyeken eltöltött vendégforgalom mintegy héttizedét. Ezen országok közül egyedül Olaszországban csökkent az eltöltött vendégéjszakák száma, a többi tagország közül még Ciprus, Csehország, Finnország és Belgium vendégforgalma csökkent a 2012. évihez képest. A vendégforgalom-növekedés Görögországban, Máltán, Lettországban, az Egyesült Királyságban, Bulgáriában és Szlovákiában volt a legjelentősebb.

„A hazai kereskedelmi szálláshelyeken 2013-ban 5,3 százalékkal több vendég 4,6 százalékkal több vendégéjszakát töltött el az előző évhez képest. A szálláshelyek bruttó árbevétele folyó áron 9,9 százalékkal növekedett, és megközelítette a 300 milliárd forintot” – írta a KSH. A szállodák szobakihasználtsága a megelőző évek folyamatos növekedése után tovább javult, és 2013-ban 49,8 százalék volt, ami a válság kirobbanása óta a legkedvezőbb arány, azonban még mindig elmarad a válság előtti, 2007. évitől. Az ötcsillagos egységek, valamint a gyógyszállodák kiemelkedő szobafoglaltsággal működtek.

A szálláshely-szolgáltatásban és vendéglátásban folyamatosan növekvő foglalkoztatás a válság mélypontját követően megtorpant, 2013-ban összesen 160 ezren dolgoztak az ágban, 4 ezerrel kevesebben, mint 2012-ben. A beruházások ugyanakkor tavaly bővültek az ágazatban az évek óta tartó csökkenés után. Folyó áron 37 milliárd forintnyi beruházás valósult meg, 5,6 százalékkal több az előző évinél. Ez főként a második negyedévi szállodaépület-felújításoknak és -bővítéseknek köszönhető, amikor a beruházások 80 százalékkal haladták meg a 2012. második negyedévit.

Pozitív fordulat a vendéglátásban
Hét évnyi visszaesés után 2013-ban növekedést regisztráltak a vendéglátásban. „Az előző évi stagnálás után csekély mértékben, 0,3 százalékkal nőtt a volumen. Az év folyamán a IV. negyedév hozta meg a pozitív fordulatot, amikor 4,6 százalékkal nőtt a vendéglátóhelyi forgalom” – írta a KSH. Az országban található mintegy 56 ezer vendéglátóhely eladási forgalma 757 milliárd forint volt. Ebből a kereskedelmi vendéglátóhelyek 658 milliárd forintot könyvelhettek el, 1,2 százalékkal többet, mint 2012-ben. Eladási volumenük a harmadik negyedévet kivéve minden negyedévben bővült.

Marad a belföldi üdülés
Követve a korábbi évek gyakorlatát az Európai Bizottság felkérésére az európaiak turisztikai preferenciáiról felmérés készült 2014 elején. A mintegy 31 ezer válaszadó az Európai Unió 28 tagállamából, valamint 7 másik ország lakosai közül került ki. Nem változott a legnépszerűbb célországok rangsora, az első három ország továbbra is Spanyolország, Franciaország és Olaszország.

A magyarok legtöbbet Horvátországba, Ausztriába és Olaszországba utaztak a felmérés szerint. A magyar válaszolók mintegy hattizede az anyagi problémákat jelölte meg az utazás elmaradásának okaként. Az EU-állampolgárok tizede nem tervez utazást 2014-ben. A magyarok 13 százaléka nem tervez 2014-ben utazást, több mint ötödük nem fog utazási tervén módosítani. Az utazni vágyók fele várhatóan saját hazáján belül választ magának úti célt, ugyanakkor a magyaroknak kétharmada tervez magyarországi üdülést.