Kedvező idő a gyümölcsöknek

Kedvezett az időjárás az idei termésnek, korai és jó minőségű a gyümölcs kínálat – értékelték a piaci várakozásokat a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Országos Kertészeti és Élelmiszer-feldolgozási Osztályainak szakmai egyeztetésén. Ha az időjárás a továbbiakban is kedvező lesz, meggyből, cseresznyéből és almából 10-20 százalékkal több várható, a kajsziból és dinnyéből legalább akkora lesz a felhozatal, mint tavaly – hangzott el a találkozón.

A piaci helyzettel kapcsolatban az is kiderült: a szerződéses viszonyban álló termelőktől biztosan felvásárolják a gyümölcsöt. Zászlós Tibor, a NAK mezőgazdaságért felelős alelnöke arról beszélt, hogy a gyümölcspiac akkor lehet sikeres, ha a termékpálya valamennyi szereplője együttműködik. Gondolkodásmód váltásra van szükség, mert ha a termékpálya bármelyik szereplője tartósan veszteséget könyvel, az rövidesen előnytelen helyzetet teremt mindenki számára – tette hozzá.

Mártonffy Béla, a NAK Országos Kertészeti Osztályának vezetője szerint az ágazat kiemelt terméke a meggy. A Németországban eladott meggybefőtt közel 80 százaléka magyar gyümölcsből készül, ugyanakkor „a feldolgozóipar és a marketing gyengesége miatt nem tudjuk a lehetőségeinket kihasználni” – tette hozzá. A szakértők egyetértettek abban, hogy a meggyre mint csúcsgyümölcsre új stratégiát kell tervezni, mivel „az áfatrükkel operáló szabadcsapatok tönkreteszik a piacot”.

A meleg időjárás a dinnyetermésre is pozitív hatással volt. Az adatok szerint idén 600 hektáron sárgadinnyét, és hatezer hektáron görögdinnyét termelnek. Az előbbi szezonja beindult, a görögdinnyeszezon várhatóan július 5-én kezdődik. A termelők jelezték a kereskedőknek a szezon időtartamát, hogy fel tudjanak készülni az árusításra.

Az őszi búzából erős közepes termés várható, és – a prognózisok szerint – az árak emelkedésére nem kell számítani. Potori Norbert, az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) igazgatója a közelmúltban úgy fogalmazott: 2014-ben a tavalyi globális rekord búzatermésnél kisebb mennyiséggel kalkulálnak, a felhalmozott tartalékok miatt azonban az 1-2 százalékos csökkenés nem eredményezi az árak emelkedését, csakúgy, mint a kukorica, a napraforgó és a repce esetében. A szakember szerint középtávon a gabonafélék és az olajos magvak iránti kereslet növekedni fog.

A Világbank jelentése szerint a búza ára 18 százalékkal, a kukoricáé 12 százalékkal ugrott meg 2014 első három hónapjában, ilyet a 2012-es rekordárak előtti időszak óta nem tapasztaltak. Az elemzés szerint az árak annak ellenére emelkedtek, hogy globálisan jó termés várható erre az évre. Ukrajnában azonban – a vetés elhúzódása, illetve a politikai válság következtében is növekvő költségek miatt – a búza ára 37 százalékkal, a kukoricáé 73 százalékkal volt magasabb. Az ukrán helyzet azért van nagy hatással a nemzetközi árakra, mert az ország Kelet-Közép-Európa éléskamrájának számít, a világ harmadik legnagyobb kukoricaexportőre, illetve a hatodik a legnagyobb a búzaszállító országok között.

Kevés zöldség és gyümölcs fogy az EU-ban

A Freshfel Europe felmérése szerint 2012-ben a zöldség- és gyümölcsfogyasztás átlag 387/g/fő/ nap volt az unióban, ami 8 százalékos csökkenést az előző évhez képest, és hasonló elmaradást mutat az előző 5 év átlagához képest is. Ez az érték nem éri el a WHO által ajánlott napi bevitelt (400 gramm) sem.