Harcban a balatoni magánhajósok az önkormányzati hajózási céggel

Itt a balatoni főszezon és a hajósok nem csak a vendégek kegyeiért futnak versenyt a nagyobb kikötőkben, hanem egymással is rivalizálnak. Sőt, a magánhajósok egyenesen azt állítják: sanyargatja őket a Balatoni Hajózási Zrt.

Az ismert északi parti hajózási vállalkozó, a Jókai gőzöst is felújító és üzemeltető Vanyolai Sándor már az idei szezon elején jelezte a problémát. Klára nevű hajóját kénytelen volt eladni, s azóta le is úsztatták már a Sió-csatornán, amikor nyitva volt a siófoki zsilip. Vanyolai arról panaszkodott: olyan magasak lettek a fenntartási költségek, ezen belül is főleg a partfalhasználat, amit már nem tudtak kitermelni a rendezvényhajóval. Hozzátette: veszteglőhelyeiket is megszüntetik, mozgásterük így a minimálisra szűkül.

Méregdrágának titulálták a magánhajósok a Bahart által eredetileg, a szezon elején kért kikötő használati díjat, ami csak partfalhasználatra, azaz harminc percnyi kikötésre jogosítja fel őket, veszteglésre például nem. De kifogásolták azt is, hogy a kikötőhasználatot sem engedi már meg a Balatoni Hajózási Zrt. a korábbi módon. Balatonfüreden például a legkurrensebb partfalszakaszokhoz már nem állhat a magánhajós, csak „a kikötőnek olyan eldugott részére, ahol sokkal nehezebben talál rá a vendég”.

Halmos Gábor, a Balatoni Hajózási Zrt. vezérigazgatója szerint időközben nyugvópontra jutott vitájuk a magán személyhajósokkal, hiszen az a döntés született: mégsem húsz, hanem csak tíz százalékkal emeli idén a kikötő használati díjakat a társaság.

– Öt évre elnyújtottan tervezett, évenkénti 20-20 százalékos kikötő használati díjemelés fedezné a társaság költségeit, így számoltuk ki – így Halmos. – Társaságunknak ugyanis idén a tavalyihoz képest a mederhasználati díjak többszörösért kell fizetni, ez meg a mi költségünk, ezért kellene duplájára növelnünk a kikötő használati díjat.

Halmos Gábor szerint nem élnek vissza erőfölényükkel; egy kikötő háromszáz méteres partszakaszából eddig a zrt. harmincat használt, most kilencvenet, a fennmaradó 210 méter tehát továbbra is közforgalmú.

– A nemzeti közlekedési hatóság jóváhagyta a kikötőrendünket, tehát jogszerű – így a vezérigazgató. – Lehet olyan kikötő, ahol eddig éppen a Bahart-hajók voltak „eldugva”, ha ez nem is maradhatott így, a magánhajósok ettől még nem lettek kiszorítva.

A mederhasználatért az állam kér pénzt a Baharttól
Közel negyvenmillió forinttal csökkenti a Balatoni Hajózási Zrt. tervezett eredményét az ebben az évben az államnak fizetendő tetemes mederhasználati díj. Érdekes, az állam ugyanúgy jár el, mint a Bahart: a néhány éve meghatározott mederhasználati díjat fokozatosan vezetik be, azaz idén csak annak a 85 százalékát kell megfizetni, majd először jövőre a teljes összeget. A  közforgalmú mólószárak estében jelképes, négyzetméterenként egy forintos a díj, de mindenütt máshol több ezer forintos. A területnagyságokat figyelembe véve a Bahartot elenyésző mértékben érinti a jelképes díjtétel, hiszen a kőszórások, hajókikötők, vendégmólók, vagy akár a belső hajómozgásra használt kikötőrész lényegesen nagyobb területet adnak ki, melyek után a teljes díjat kell megfizetni.

A vízi létesítményre általában tíz esztendőre adja meg a hatóság az üzemeltetési engedélyt, ami a zrt. több mint tíz kikötője esetében egyszerre, éppen most jár le. S mivel a mederhasználati díjat ekkor kell megfizetni, így állhat elő az a helyzet, hogy míg tavaly hétmillió forint volt ez a kötelezettségük, idén 44 millió forint lesz a saját becslésük alapján. Az állami vagyonkezelő a rendőrség, a tűzoltóság és vízimentő szolgálat részére biztosít térítésmentes mederhasználatot.