Nyakunkon marad a meggy - Extratermés és alacsony felvásárlási árak

Erre az évre a meggy termésmennyisége a becslések szerint 80 ezer tonna felett várható. A jó hír mellett azonban gondot jelenthet a termelőknek az, hogy mindent egybevetve országosan mintegy 20 ezer tonna meggynek jelenleg nem látszik a biztos piaca, ekkora mennyiség elhelyezéséről kellene tehát mielőbb gondoskodni a termelők szerint. Nehezíti a helyzetet, hogy a termés egésze szinte egyszerre érett be.

Magyarországon az ország területéhez képest viszonylag nagy területen, csaknem 15 ezer hektáron vannak meggyültetvények, az átlagos éves termés az időjárástól függően 60-70 ezer tonna körül alakul. Az idei 83 ezer tonnás termés leginkább az enyhe télnek, és a tavaszi fagyok elmaradásának köszönhető. A tél annyira enyhe volt, hogy sokáig úgy tűnt, még ennél is több meggy lesz, a tavaszi jégkár azonban a kirívó rekordot „csak” jó évre mérsékelte.

A hazai meggy nagyobb része exportra megy, a legnagyobb vevőnek évek óta Németország számít. A német feldolgozók rendszerint meggybefőttet készítenek az áru nagyobb részéből. A mostani jó termés és az elmúlt évek áralakulása együtt azonban komoly nyomás alá helyezi a termelőket. „Az elmúlt években a meggy árának emelkedése miatt a német vásárlók fogyasztása visszaesett, az egy euró fölé kúszó kompótárak érezhetően mérsékelték a keresletet. A kereskedelem megpróbálja lenyomni az árakat, ez végül a termelőkön csapódik le” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Győrffy Balázs. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke lapunknak kifejtette: „a száraz, csapadékszegény időjárás miatt a meggy ráadásul aprószemű lett, amelyet a feldolgozók csak alacsonyabb áron vásárolnak fel.”

Győrffy úgy véli, ezt a mennyiséget piacra engedni „képtelenség”. A NAK elnöke szerint – mivel a termés hűvös helyen tartva sem tartható el egy-két hétnél tovább – a legfontosabb az lenne, hogy a többlettermést mielőbb feldolgozzák, és így tárolják. Ebben az esetben ez a hozzávetőleg 20 ezer tonnányi mennyiség „nem nyomná a piacot”. A már jól eltartható meggybefőttnek így elegendő idő alatt lehetne keresni piacokat. Ez a piac aztán az elnök szerint akár tartós vevőket is jelenthetne, ebben az esetben Győrffy Balázs szerint egyben enyhülne a hazai termelők kitettsége is a német vevőknek.

A NAK-elnök szerint ennek érdekében olyan konstrukciót igyekeznek keresni, amelynek keretében egy vagy több feldolgozó partner bérfeldolgozást vállalna. Ez felszívhatná a hirtelen túl sokká vált meggyet a piacról, és 20 ezer tonnát kivonna a forgalomból egy időre. Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára ezzel kapcsolatban kijelentette: összesen 800 millió forint értékben támogatja a tárca azokat a feldolgozókat, akik vállalják, hogy 20 ezer tonna felesleges meggyet kivonják a forgalomból úgy, hogy abból meggybefőttet készítenek. Ez a befőtt egy üvegére számítva hozzávetőleg 40 forintos támogatást tenne ki.

Többnyire nincs szerződésük

A problémát sok esetben az is súlyosbítja, hogy a termelőknek nincs olyan szerződésük, ami védené őket. A feldolgozók, nagykereskedők által még az év elején felkínált kontraktusok gyakran egy viszonylag alacsony árat kötnek ki, a szerződött mennyiséget azonban mindig, így most is felvásárolják. A termelők közül sokan arra játszanak, hogy év közben jobb áron tudják értékesíteni a termést. Ez a legtöbbször bejön, az elmúlt években például 200 forint körül alakult a meggy kilójának felvásárlási ára. Idén azonban a kis szemméret és a nagy mennyiség miatt a felvásárlási árak mindössze 80 forint körül alakulnak, amely még jó hozamok mellett is csak az önköltséget fedezi. Így a gazdák nullára jönnének ki, ám a gyakorlat az, hogy a meggytermés bevételéből fedezik a később érő gyümölcsök, így az alma által igényelt inputanyagokat. Nullszaldó esetén félő, hogy erre sem jut pénz.