Idén 3,1 százalékkal nagyobb területen, az előző évinél 6,1 százalékkal több, 7,2 millió tonna kalászos gabona termett – közölte a KSH tegnap. A termésátlagok – a rozs kivételével – szintén felülmúlták az előző évi adatokat. A búza termésmennyisége különönösen jó, az elmúlt öt év átlagát 23 százalékkal haladta meg, árpából szintén – részben a nagyobb termőterület miatt – 20 százalékkal több termett. Búzából 5,2, árpából pedig 1,28 millió tonna termett.
A búza hektáronként 4,7 tonnás országos átlagtermését ugyanakkor jelentősen lerontotta olyan komolynak számító termőterületek, mint Csongrád és Békés rossz eredménye. Ezekben a hagyományos gabonatermő megyékben a betakarításkori belvíz, a pocokkár és egyéb hatások komolyan rontották a termést – fejtette ki lapunknak Vancsura József. A Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke a Világgazdaságnak elmondta: ezekben a régiókban négy tonna alatti termést tudtak betakarítani a gazdák hektáronként.
Vancsura ezzel együtt is jónak értékeli az idei termést, bár a takarmányminőség valóban nagyobb arányban jelenik meg az össztermésben, mint korábban. Az árakról szólva az elnök kijelentette: akik tavasszal le tudták kötni a termés egy részét tonnánként ötvenezer forint körüli, vagy efeletti áron, azok jól jártak. A gond a mostani értékesítéssel van, hiszen a jelenlegi nagyon alacsony árak mellett a gazdák többségénél nincs olyan termésmennyiség, hogy az idei év anyagilag jövedelmezőnek számítson. Az elnök leszögezte: az ország élelmezésére szolgáló, és exportra szánt termés bőven van idén is.
Az egyik legfontosabb takarmányalapanyagról, az árpáról szólva Vancsura József kijelentette: a termés normális ütemben tudott beérni, a túlzott csapadék nem érintette, ezért mind mennyiségben, mind minőségben kedvező az idei év.
„A kalászos gabonák termésmennyiségében bekövetkezett 6,1 százalékos növekedés elsősorban a kedvező időjárásnak köszönhető” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor kijelentette: ehhez képest a búza 4,7 tonnás termésátlaga gyenge-közepes eredménynek számít. „Ausztriában hat, Dániában pedig nyolc tonna felett volt a hektáronkénti termésátlag az idén, ami jól mutatja, hogy a hazai mezőgazdaság mennyire el van maradva” – fogalmazott Raskó, aki elismerte, a 4,7 tonnás hektáronkénti eredmény más években jónak számítana. Az agrárközgazdász hozzátette: a nagyobb üzemek most is hat tonna feletti hektáronkénti termést mutattak fel, ám az ilyen típusú gazdaságoknak a hazai búzatermelésen belüli részesedése csökken, és mára negyven százalék alatt van. „Ezért a közeljövőben a hazai terméshozam legjobb esetben is csak stagnálni fog” – tette hozzá.
Raskó ugyanakkor kiemelte: örvendetes az árpa termésének jelentős, mintegy húszszázalékos növekedése tavalyhoz képest, hiszen ez a gabonaféle kiváló takarmányalapanyag. „Az árpa árának csökkenését némileg ellensúlyozza a termés növekedése, a negyvenezer forint körüli tonnánkénti ár mellett így a növénytermesztők nagyjából a tavalyi bevételre számíthatnak. Az állatot hízlalók ugyanakkor az olcsóbb árpa miatt jobb jövedelmi pozícióba kerülhetnek.”
Rekordközeli kukoricatermés jöhet
A kalászos gabonákhoz hasonló a helyzet a kukorica esetében is, amelynek betakarítása még ezután kezdődik el. Az előzetes becslések szerint azonban az idén nagyon jó termés várható, országosan akár kilencmillió tonna kukorica lehet. A tengeri ára azonban tavalyhoz képest hozzávetőleg harminc százalékot zuhant, 35 ezer forint körül van tonnánként. Aminek örülnek az állattartók, a növénytermesztők már nem: ennél az árszintnél a jövedelmezőség már csak keveseknél fordul pozitívba.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.