Átment a piros lámpán a kormány: Keresztbevernek a Telekomnak

Az IKEA polcrendszere harminc éve ugyanannyiba kerül – emelte ki Vahl Tamás. Ezt csak anyagtakarékossági intézkedésekkel tudták elérni és költségoptimalizálással, ennek ellenére a funkciója ugyanaz, mint régen. A gyártást egy litván cég végzi, de Fehéroroszországban készítik a bútorokat. Egy olyan környezetben, amely nincs messze a diktatúrától, és a munkaerő jogai nincsenek feltétlenül biztosítva. Az IKEA a diktatúrát erősítve gyártat, mert csak így tud versenyképes maradni – mondta a szakértő.

Vagyis a multik ott gyártanak, ahol olcsó. Az adóoptimalizálás is egy természetes dolog – vélte Vahl Tamás. Helyes, hogy az OECD fellép az adóoptimalizálás ellen, de Magyarország nem tudja ezt megtenni. Nem is helyes, hogy itt harcolunk a multik adóelkerülése ellen, mert nem is tudjuk felmérni, ezt nemzetközileg kell megoldani.

Az adóhivatalok szeretnek nemzetközi cégeket vizsgálni, ez a helyzet Magyarországon is, de a multik egy nagyon szabályozott rendszerben és környezetben dolgoznak, sokan nem is értik, hogy miért itt vizsgálódnak, hiszen sokkal komolyabbak a belső szabályok, mint a külsők. Szerinte a multicég a belső ellenőrzéstől ijed meg, nem az adóhivataloktól. Az előbbi élet-halál közdelem, mert nem arról szól, hogy mi történik Magyarországon. Ha valami miatt megbüntetik a céget egy országban, akkor valószínűleg nemzetközi szinten is baj van a vállalat működésével.

A kultúra az, ami nagyon nehezen kerülhet át a magyar cégekhez a multiktól – hívta fel a figyelmet. Az emberi erőforrás menedzsment egy kötelezettség, és szerinte elengedhetetlen a folyamatos képzés. A fizetések tekintetében is szabályozottan működnek a multik, ami nagyon komoly előnyük, szemben a magyar kisvállalatokkal, ahol a bérek alakulása bizonytalan.

A magyar kormány és a multik közötti stratégia megállapodás olyan, mint amikor a szülő azt mondja a gyereknek, hogy ne menjen át a piroson, de ő maga átmegy. Ennyit ér a stratégiai megállapodás – vélte Vahl Tamás. A Nokia kiment volna az országból stratégia megállapodás ellenére is, de ha az internetadót nézzük, akkor az „keresztbever a Magyar Telekomnak”, pedig a kormány stratégiai partnere. „Egy marketingeszköz, nem tartom ennél többre.”

Vahl szerint sokan személyesen járulnak hozzá cégek sikeréhez. Ez az elem, a szubjektivitás, amit sokan alulbecsülnek. A siker kulcsa sokszor az az ember, aki létre akarja hozni a céget és egy ország mellett érvel. Ezeket az embereket kell támogatni, hogy ők hitelesek legyenek. Ha cikk-cakkba szaladgál a kormány, akkor teljesen mindegy, hogy mint akarnak ezek az emberek. Hangsúlyozta, hogy ezért is kiszámíthatóságot kell biztosítani a cégeknek.

Chikán: nem használjuk jól a külföldi tőkét

„Nagyon erősen multi-párti vagyok, rajtuk kívül a kis- és középvállalkozásokat szeretem. Egymás nélkül ugyanis nem megy” – kezdte előadását Chikán Attila egyetemei tanár, volt gazdasági miniszter.

A Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója kiemelte: a Világgazdasági Fórum versenyképességi jelentéseiből kiderül, hogy a külföldi tőkebefektetés és a versenyképesség mértéke között pozitív korreláció van. Magyarország esetében az látható, hogy a hazai gazdaság előrébb tart a nemzetközi tőkebefektetés vonatkozásában, mint a versenyképesség terén. Ez azt jelenti, hogy nem jól használjuk ki a külföldi tőkét a versenyképesség erősítésére.

Hiába a stratégia partnerség, semmire sem vállal kötelezettséget a kormány

Új világrend van kialakulóban, ahol a magyar külpolitika új és elsődleges feladata az, hogy ebben az új rendszerben érvényesítse a magyar gazdaság érdekeit – mondta Pana Petra, a Külgazdasági és Külügyminisztérium főosztályvezetője.

A stratégia partnerségért felelős terület vezetője kiemelte, a magyar gazdaság növekedési pályára állt, dinamikusan bővül az ipar, az export, a beruházások, miközben csökken a munkanélküliség. A külgazdasági intézményrendszer átalakításával a minisztérium célkitűzése a politikai diplomácia mellett a külgazdasági érdekek érvényesítése.

A világ minden táján mintegy 600 000 ember dolgozik azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlenül az IKEA-t látják el, és biztosak akarunk lenni abban, hogy mindegyikükkel megfelelően bánnak. Ennek érdekében 2000-ben bevezettük az IWAY-t, azaz a beszállítói magatartáskódexünket.

Rendszeresen ellenőrzéseket végzünk a beszállítóinknál, hogy meggyőződjünk arról, követik-e az IWAY magatartáskódexet. Nagyjából 80 IKEA ellenőr és több, független, harmadik fél megbízásából dolgozó ellenőr végzi az előre bejelentett és bejelentés nélküli ellenőrzéseket a beszállítóknál és azok beszállítóinál. Évente mintegy 1000 ilyen vizsgálatot végzünk.

Az IWAY Szabvány követelményei közül néhány:

nincs gyermekmunka

nincs kényszer- vagy rabszolgamunka

nincs diszkrimináció

egyesülési szabadság

legalább minibálbér és túlóra-kompenzáció

biztonságos és egészséges munkakörnyezet, a lég-, föld- és vízszennyezés megakadályozása és az energiafogyasztás csökkentése.

A világ minden táján mintegy 600 000 ember dolgozik azoknál a vállalatoknál, amelyek közvetlenül az IKEA-t látják el, és biztosak akarunk lenni abban, hogy mindegyikükkel megfelelően bánnak. Ennek érdekében 2000-ben bevezettük az IWAY-t, azaz a beszállítói magatartáskódexünket.

Rendszeresen ellenőrzéseket végzünk a beszállítóinknál, hogy meggyőződjünk arról, követik-e az IWAY magatartáskódexet. Nagyjából 80 IKEA ellenőr és több, független, harmadik fél megbízásából dolgozó ellenőr végzi az előre bejelentett és bejelentés nélküli ellenőrzéseket a beszállítóknál és azok beszállítóinál. Évente mintegy 1000 ilyen vizsgálatot végzünk.

Az IWAY Szabvány követelményei közül néhány:

nincs gyermekmunka

nincs kényszer- vagy rabszolgamunka

nincs diszkrimináció

egyesülési szabadság

legalább minibálbér és túlóra-kompenzáció

biztonságos és egészséges munkakörnyezet, a lég-, föld- és vízszennyezés megakadályozása és az energiafogyasztás csökkentése. -->