E-kereskedelem: fejlődni kell

Szingapúr vezet, az USA a hatodik, Magyarország pedig a 44. az internethasználat és e-kereskedelem szempontjából legfejlettebb országok 50-es toplistáján – derül ki a globális piac áttekintését nyújtó Digitális Fejlődési Indexből, amelyet a MasterCard egy bostoni egyetemi kutatóintézettel (The Fletcher School at Tufts University) közösen tett közzé.

Az ötven vizsgált országból Kína, Malajzia és Thaiföld bizonyult a leggyorsabban fejlődő digitális gazdaságnak, a négy vizsgálati paraméter összes pontszámának átlaga alapján pedig a toplista első három helyezettje Szingapúr, Svédország és Hongkong lett.

Az index Magyarországról megállapítja, hogy a lakosság 72,6 százaléka használja az internetet, és 34,4 százalékának van okostelefonja. A jó infrastrukturális ellátottság ellenére azonban az e-kereskedelem mindössze 3 százalékát teszi ki az összes kiskereskedelmi értékesítésnek, 224 milliárd euró értékben. „A Digitális Fejlődési Index adatai alapján bőven van tere a fejlődésnek Magyarországon, ami az e-kereskedelem széles körű elterjedését illeti. Optimizmusra ad viszont okot, hogy a MasterCard helyi tapasztalatai szerint a magyar kereskedők és vásárlók fogékonyak az innovatív technológiákra, így ezek terjedésével jelentősen bővülhet Magyarország digitális gazdasága. Jó példa erre az egyérintéses bankkártyás fizetés népszerűsége, amely után már csak egy ugrás a mobilfizetés, vagy éppen a mobilos alkalmazással történő internetes vásárlás” – mondta Eölyüs Endre, a MasterCard Magyarországért és Szlovéniáért felelős igazgatója.

Az index elkészítését alapos adatgyűjtés és kutatómunka előzte meg, már 2008-tól kezdődően. Az index célja, hogy segítse az üzleti, befektetői köröket és törvényhozókat egyaránt, hogy megalapozott döntéseket tudjanak hozni, amikor üzleti lehetőségeket és új piacokat keresnek, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre. A lista 2008-ig, a gazdasági világválság kitöréséig visszamenőleg tartalmaz adatokat az egyes országokra nézve. A rangsor készítői négy szempont alapján pontozták az egyes országok fejlettségi szintjét, majd a pontok átlagából számították ki az egyes országok index-számát. A négy vizsgált szempont: a digitális szolgáltatások iránti fogyasztói igény, az ezekhez nélkülözhetetlen technikai infrastruktúra, a törvényi szabályozás és intézményi háttér, valamint az innovációt és versenyt támogató piaci légkör.

A csoportba azok az országok tartoznak, amelyek kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak.

A csoportba azok az országok tartoznak, amelyek kihívásokkal küzdenek, de az együttesen 2,5 milliárd főt is meghaladó lakosságukkal jelentős fejlődési lehetőséget mutatnak. -->