Több ezer hektár földet kaptak illetéktelenül

Hortobágyi Nemzeti Park (HNP) területén meghirdetett pályázatok során állattartó gazdák veszítették el a korábban használt legelőiket, pedig az új földtörvényt azzal a szándékkal dolgozták ki, – többek között – hogy követhető és átlátható feltételek mellett rendezzék a földhasználat jogi körülményeit.

Ezzel szemben a HNP másfél éve szinte folyamatosan változó feltételekkel írja ki a földbérleti pályázatokat, amelyeket rendre elveszítenek a korábbi, többéves szakmai ismerettel rendelkező helyi állattartók, vállalkozók – nyilatkozta lapunknak Rezes Gábor agrármérnök, a károsultak képviselője.

Elmondása szerint a 2013 januárjában kiírt földbérleti pályázatot hirtelen visszavonták, majd májusban újra meghirdették. Ebben meghatározták az állatok létszámát, és arról is rendelkeztek, hogy a leendő bérbevevő – a földforgalmi törvénnyel egybehangzóan – 3 éves helyben lakási viszonnyal rendelkezzen. Ezt követően újabb kiírás jelent meg, amelyben lazítottak a követelményeken: a korábbi állattartást és a helyben lakást már nem tették kötelezővé – mondta az agrármérnök. Ennek következtében még az elhagyott, romos épületbe is új lakók jelentkeztek be, fiktív állatállománnyal. Ennek pedig drámai következményei lettek, mivel a helyiek közül többen föld nélkül maradtak.

Közel 3000 hektár legelőt adtak bérbe olyan személyeknek – leginkább családoknak – akik korábban nem gazdálkodtak, és a környéken is ismeretlenek. A szakember birtokába jutott a pályázati nyertesek listája, amely szerint több, mint 2000 hektár legelő használatát négy család nyerte meg. Ezek között olyan nagyvállalkozó is szerepel, akiről biztosan tudjuk, korábban soha nem foglalkozott mezőgazdasággal. De vélhetően senki sem, hiszen szeptember 1-jén kellett volna birtokba venniük a legelőket, de senki nem jelent meg a nyertesek közül – tette hozzá.

Rezes arról is beszélt, hogy az állattenyésztés az egyik legnyerészkedőbb tevékenységgé vált, mivel ilyen feltételekkel hektáronként – különféle támogatásokat igénybe véve – átlagosan 100 ezer forintot kaphatnak a nyertesek. Az állatállomány ellenőrzése pedig nagyon egyszerű lenne, hiszen azok nyilvántartott fülszámmal rendelkeznek. Néhány perc alatt a járási főállatorvosok meg tudják mondani, ki, mennyi jószágot tart.

Elmondása szerint majdnem 60 család megélhetése került veszélybe, az érintettek majdnem fele pedig hosszú évek óta csak állattenyésztéssel foglalkozott. De kérdéses 35 ezer anyajuh, illetve 4-5 ezer szarvasmarha sorsa is. A kényszerlevágás nem jelentene megoldást – tette hozzá.

Megduplázott támogatások

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkár nyilakozata szerint az állattartók kiemelt támogatásai megduplázódnak: 212 milliárd forint többlettámogatást kapnak a következő hat évben. Több forrást jut az állatjólét támogatására, a koca, a baromfi és a hízott bika tartásának segítésére. Mindez 50–70 ezer új munkahelyet jelent. Ezáltal erősödhet a magyar középosztály és a vidék megtartó képessége. A kormány megkezdte a szükséges intézkedéseket a 2014–2020 közötti időszakra vonatkozó új agrár-környezetgazdálkodási és ökológiai gazdálkodási programok 2016. január 1-jével történő elindítása érdekében.