Több iparcikk fogyott augusztusban

A Központi Statisztikai Hivatal első becslése szerint augusztusban 2,5 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához képest. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 2 százalékkal csökkent, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 7,2, az üzemanyag-kiskereskedelemben pedig 4,3 százalékkal bővült az értékesített mennyiség. „Az augusztusi kiskereskedelmi adat meghaladja az Erste Bank Hungary által várt 2 százalékos növekedési ütemet” – tájékoztatott Gabler Gergely vezető elemző, aki szerint ez megerősíti, hogy élénkül a belső kereslet, ami a következő években a legfontosabb hajtóereje lehet a bruttó hazai össztermék (GDP) bővülésének. Az élelmiszer kereskedelemben kimutatott csökkenést a trafikok tavaly nyári indulásával hozta összefüggésbe az elemző.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) felhívta a figyelmet arra, hogy törés figyelhető meg a kiskereskedelem változásában az első négy hónap, valamint a május-augusztus hónapok között. Az áruházi vásárlások növekedését segítette a négy százalékot megközelítő GDP bővülés, a 2,6 százalékkal növekvő reálkeresetek, valamint az alacsony infláció. Amíg január-április között 4,6, addig a május-augusztus időszakban csupán 2 százalékos volt a növekedés. A kereskedelmi szövetség szerint az év hátralévő hónapjaiban 2-3 körüli volumenbővülés várható. Az év eleji nagyobb bővülési ütemnek köszönhetően pedig az éves mérleg 3 százalék körüli emelkedést mutathat.

A szövetség ugyanakkor kedvezőtlennek ítélte, hogy augusztusban csökkent az eladott élelmiszerek mennyisége. Fékezte a kiskereskedelem, elsősorban az élelmiszervásárlások növekedését a gyenge forintárfolyam, az import termékek drágulása, a magas devizahitel-törlesztő részletek jövedelem-elvonó hatása, valamint a kedvezőtlen időjárás a mezőgazdasági alapanyagok drágulása. Amint Vámos György, az OKSZ főtitkára lapunknak elmondta, az élelmiszerpiac változásában kapcsolatban nem feledkezhetünk meg arról, hogy a korábbi években jelentősen drágultak az élelmiszerek, ugyanakkor, noha most nincs infláció, a korábbi magas szinten ragadtak az árak. A 2007-es és 2008-as 11,5 illetve 10,2 százalékos drágulás óta a tavalyi év volt az első, amely során 3 százalék alatt maradt az élelmiszerek áremelkedése az előző évi átlaghoz képest. Jóllehet a 2007 és 2012 közti időszakban összesen nyolc százalékkal csökkent az eladott élelmiszerek mennyisége, a magas árszint is szerepet játszik abban, hogy a vásárlók nem tudják növelni a fogyasztást.

Egy-egy jogszabály előkészítésénél elengedhetetlen a szakmai egyeztetés illetve az érintettek tájékoztatása. Ennek elmaradása bizonytalanságot eredményez a piacon – utalt a szeszesital kereskedelem esetleges átszervezéséről felröppent hírekre Vámos György, aki szerint az online kasszarendszer kiépítésének hatása kedvező, az iparcikkek forgalmában kimutatott magasabb növekedési ütem feltehetően jórészt erre vezethető vissza. A KSH ugyanis azt a forgalmat méri, ahol nyugtát is adnak és már 174 ezer online-kassza üzemel országszerte.

Nő az EU fogyasztása

Augusztusban 1,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom az EU-ban és 1,2 százalékkal az euróövezetben – állapította meg az Eurostat. Az EU-ban az élelmiszerek, az alkoholos italok és a dohánytermékek forgalma 0,3 százalékkal nőtt, az üzemanyagoké 1,4 százalékkal, az egyéb termékek eladásai 2,1 százalékkal bővültek. Németországban és Luxemburgban nőtt legjobban, 2,5 százalékkal a forgalom, míg leginkább Romániában és Szlovákiában csökkent, mégpedig 0,6 százalékkal.