Többlettámogatások az agráriumban

A „Több munkahelyet a mezőgazdaságban” nevű programban 2020-ig 220 milliárd forintnyi új forrás kizárólag az állattenyésztési ágazatok többlettámogatására fordítható majd – közölte a földművelésügyi miniszter a parlament honlapján. Fazekas Sándor kiemelte, többek között a tej, a húshasznú szarvasmarha, a sertés, a baromfi ágazatoknál együttesen az említett összegből 180 milliárd forint lesz a nemzeti támogatás.

А tejtermelők 2015-ben mintegy 20 milliárd forint támogatást kapnak, amiből 14 milliárd а többletforrás. A szarvasmarhatartók több jogcímen 11 milliárdos támogatásra (mintegy 5 milliárdos többletforrással), míg а juhtenyésztők 3-3,5 milliárdos nemzeti (és 0,5-1 milliárdos többlet) támogatásra számíthatnak.

А sertéságazat mintegy 8,6 milliárd forint többet állatjóléti támogatásban részesülhet а már most meghirdetett 8,5 milliárdos keretösszeg mellett. A baromfitartók 8 milliárdos állatjóléti forrása 11 milliárdra emelkedik. Az állategészségügyi kiadásokra nemzeti szinten 8,5 milliárdot lehet majd fordítani, amelyből 2,5 milliárd a növekmény az idei évhez képest és 1 milliárd ahhoz képest, amire eredetileg lett volna keret. Az elhullott állatok ártalmatlanítására fordított keretet 600 millió forinttal emelik 3,6 milliárd forintra.

A 2015-től a termeléshez kötött jogcímek esetében az uniós források a szarvasmarha és a juh ágazat esetében növekedni fognak. Például a tejelő tehenek után a jelenlegi szinthez képest 55 százalékkal több, 69 millió eurónyi keret áll majd rendelkezésre. A húshasznú szarvasmarha állományok támogatási összege a jelenlegi szinten marad, míg a juhok után elérhető támogatási összeg a kétszeresére, évente 22 millió euróra fog nőni.

A jobbikos Magyar Zoltán írásbeli kérdésében arra hívta fel a Fazekas figyelmét, hogy az utóbbi időszakban szinte minden területen nőtt a foglalkoztatás, kivéve a mezőgazdaságot, ahol a foglalkoztatottak létszáma 3,5 százalékkal csökkent. A tárcavezető erre azt közölte, hogy az agráriumban a „foglalkoztatás több év emelkedés után enyhén mérséklődött, azonban több éves viszonylatban még így is kiemelkedő. Fazekas szerint a mezőgazdaságban élők egy része ideiglenesen vállalhatott munkát, de nem hosszú távra terveztek, átáramlottak más gazdasági ágazatba (a szintén magas élőmunka igényű élelmiszeriparba, építőiparba).

Fazekas kiemelte: a mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének mértéke tavaly 22 százalékkal bővült, ami meghatározó volt a GDP 1,1 százalékos növekedésében. 2014 első felében az agrárium hozzáadott értéke 5,6 százalékkal bővült. Ennek hátterében a növekvő állatállomány, a kedvezően alakuló kalászos gabona és a meggy terméseredménye, s a bőségesnek ígérkező kukorica, napraforgó és almatermés áll. 2014 első félévében а gazdálkodók 140,9 milliárdot költöttek fejlesztésre, amely változatlan áron 29,4 százalékkal haladja meg az előző év azonos időszakának a szintjét, a nemzetgazdaság beruházásainak 6,9 százalékát adták.

Jövő héttől kiírnak öt uniós pályázatot

„A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) öt pályázatot ír ki 58 milliárd forint értékben a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus első kilenc pályázatából, amelyek a jövő héten jelennek meg összesen 120 milliárd forint keretösszeggel” – jelentette be tegnap a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály kiemelte, korábban az uniós források 16 százaléka ment gazdaságfejlesztésre, 2014-2020 között viszont 60 százalékot fordítanak gazdaságfejlesztési célokra. A tárcavezető elmondta, például a fiatalok vállalkozóvá válását 4 milliárd forinttal támogatják, a kkv-k technológiai korszerűsítésére 8,5 milliárdot különítettek el, az ifjúsági garanciaprogram kerete 40 milliárd forintos lesz.