Pluszpénzért sem kellenek a háziorvosi praxisok

Az elnyert összeg szabadon felhasználható: a háziorvos vehet belőle lakást, autót, de akár visszafizetheti a korábban felvett diákhitelét is – mégis, mindössze 46 pályázat érkezett be október 31-ig az OEP-hez.

Eközben az Országos Alapellátási Intézet adatai szerint az országban jelenleg199 praxisban csak helyettesítéssel tudják megoldani az ott élők háziorvosi ellátását. A legtöbb doktor Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből hiányzik, itt 35 praxis áll üresen. Országszerte több, főként kistelepülés is van, ahol immár csaknem tíz éve, 2005 óta nem akar senki háziorvosként dolgozni. Ilyen a baranyai Somogyapáti, a borsodi Györgytarló és a csongrádi Nagylak is.

Magyarországon évente körülbelül nyolcvanan tanulnak háziorvosnak, viszont nagyjából kétezer háziorvos praktizál a nyugdíjkorhatár közelében vagy már a fölött. A fiatal orvosok számára egyre kevésbé vonzó a sok munkával és felelősséggel, viszont egyre kevesebb bevétellel kecsegtető háziorvoslás. Ezen szeretne változtatni a kormány azzal, hogy 2015-től meghirdette a háziorvosi rendszer átalakítását. A tervek szerint a jövőben a háziorvosi rendelő fenntartását, sőt az asszisztencia bérének fedezetét is kötelezően az önkormányzatoknak kell állniuk, és azoktól, amelyek ezt nem vállalják, az állam átveszi a feladatot. Az önkormányzatoknak előreláthatólag március 1-ig kell majd nyilatkozniuk arról, tudják-e fedezni a többletköltségeket, vagy az állam kezébe teszik a rendelő sorsát.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége attól tart, hogy azoktól a településektől, amelyek nem tudják megfizetni a rendelők fenntartását és az asszisztencia bérét, pénzt fognak elvonni erre. Schmidt Jenő, a szövetség elnöke a VG-nek azt mondta: ők már évekkel ezelőtt azt javasolták, hogy az oktatási feladatok infrastrukturális fenntartási része helyett az egészségügyi ellátást vegye át teljes egészében az állam. Az utóbbira ugyanis ma már semmilyen ráhatásuk nincs a településeknek: úgy kell biztosítaniuk – és hamarosan fenntartaniuk is – a háziorvosi rendelőket, hogy az abban folyó munkát vállalkozó háziorvosok végzik, akiket az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszíroz, és az ÁNTSZ felügyel szakmailag. Ehhez képest az 50 ezer főnél kisebb lakosú településeken a háziorvosi ügyeleti ellátás már most csak az önkormányzatok anyagi hozzájárulásával biztosítható.

A települések, mint Schmidt Jenőtől megtudtuk, attól félnek, hogy a helyi iparűzési adóbevételük egy része bánhatja, ha nem vállalják a jövőben a háziorvosi ellátás biztosításával kapcsolatos pluszfeladatokat. Az évi 700 milliárdos HIPA-bevételből már így is 400 milliót tesz ki a kötelező állami feladatok finanszírozása, a fennmaradó 300 milliárd mindössze a szabad önkormányzati mozgástér, ám ez összesen 250-300 településnél csapódik le a 3178-ból.