BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Nem lesz Déli Áramlat

Oroszország lemondta a Déli Áramlat gázvezeték-beruházás az erős uniós ellenállás miatt. Azoknak az országoknak, amelyek a projekt gázára számítottak, új ellátási importstratégiát kell kidolgozniuk.

Magyarország számára ezt azt jelenti, hogy az eddiginél is nagyobb hangsúly kerül az Észak-Dél gázfolyosóra, az AGRI vezeték-projektre, az interkonnektorok fejlesztésére, a hazai gáztermelés növelésének ösztönzésére és az energiatakarékosságra. Közben pedig erősen kell bíznunk abban, hogy nem támad zavar a kelet felőli behozatalunkban.

Új korszak kezdődik térségünk gázpiacán azzal, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök Ankarában bejelentette: nem épül meg az orosz gáz délkelet-európai exportját célzó Déli Áramlat gázvezeték az Európai Unió erős tiltakozása miatt. Az uniós tiltakozás ugyan nem új keletű, de felerősödött arra reagálva, hogy Oroszország elcsatolta a Krímet Ukrajnától.

Orosz érvek szerint a Déli Áramlat szükségességét az indokolta volna, hogy a vezeték a jelenlegi, Ukrajnán keresztülinél biztonságosabb útvonalon haladna. A gáza segítene kielégíteni az Európában várható gázigény-növekedést is. Való igaz, hogy a kelet felőli import elakadt néhányszor az orosz-ukrán gázár-viták miatt, és az is tény, hogy az előrejelzések szerint a földrészen egyre több földgázra lesz igény.

Az EU azért ellenezte ennek ellenére is a beruházást, mert a hozzá kapcsolódó szerződések több ponton is ütköztek az uniós szabályozással. Az egyik fő gond az volt, hogy a vezetékhez a tulajdonosain kívül mások nem férhettek volna hozzá (bár ez nem feltétlenül lett volna így), a rajta hozott gáz árképzéséről nem az adott ország energiahatósága dönthetett volna, hanem egyedül az eladó, végül pedig nem vált volna szét a gáz termelőjének, szállítójának és kereskedőjének a személye.

Bár az EU elvben nyitott lett volna engedményt tenni az előbbiek terén, de Oroszország nem engedményt akart, hanem azt, hogy az unió alaphelyzetben fogadja el a beruházást úgy, ahogy van. Nem segítette a projektet az sem, hogy a közelmúltban bejelentették a várható költségek megemelését. A cső Oroszországot a fekete-tengeri Anapánál hagyta volna el, ahol december 6-án lesz két éve, hogy megtörtént a beruházás indítását jelképező, első csővarrat-hegesztés.

Bulgáriánál hagyta volna el a tengert, majd Bulgárián és Szerbián át a magyar-szerb határon érkezett volna Magyarországra, amelyet a magyar-osztrák határon hagyott volna el. Hivatalosan nem került le a terítékről a szlovéniai kilépés sem, sőt, úgy tudjuk, mégis inkább ez épült volna meg előbb. 

De ez már a múlt. Európa megkapta, amit akart. Pontosabban a földrész befolyásosabb fele érvényesítette az akaratát, a kevésbé befolyásos része pedig, amely jobban függ az oroszországi szállításoktól, most sorra veheti, hogy mit lépjen. Németország eközben remek helyzetben van: továbbra is annyi orosz gázt kap, amennyit akar a tengerpartjánál felszínre érkező Északi Áramlaton, az ugyanis gond nélkül működhet annak ellenére, hogy szintén nem felel meg az uniós előírásoknak. Magyarország számára a biztos gázellátás felé vezető egyik út a diverzifikáció, ami az FGSZ Zrt. által tervezett beruházások mielőbbi megvalósítását jelenti.

Ezek közé tartozik az a több tízmilliárd forintos vezeték is, amely a városföldi gázközpontot kötné össze Győrrel, de amelynek lefektetését éppen azért tette későbbre a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, mert a nyomvonala egybeesik a Déli Áramlatéval. Most már nem esik egybe. Folytatni kell a térségünket átszelő Észak- Dél gázfolyosó kiépítését is, a szabályozási környezet módosításával pedig ösztönözni kell a nyugat felőli gázimportot és a hazai gáztárolást.

Komolyabban kell venni az energiatakarékosságot, és mérlegelni a hazai lignitnek az eddiginél nagyobb arányú hasznosítását. Célszerű lenne felpörgetni a látszólag egy helyben toporgó, és csak a nyilatkozatok szintjén haladó AGRI projektet is, az azeri gáz mielőbbi importja érdekében. Magyar – és persze globális – érdek az orosz-ukrán konfliktus mielőbbi, békés lezárása is. Ennek elősegítése azonban diplomáciai, nem pedig gazdasági feladat, mellesleg az is kérdéses, hogy mekkora e téren a mozgásterünk.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.