Új raktár a csepeli Szabadkikötőben

December utolsó napjaiban hosszú távú bérleti szerződést kötött a másfél éve alakult Ekol Logistics Kft.-vel a Budapesti Szabadkikötő Logisztikai Zrt. (BSZL) A megállapodás 4 ezer négyzetméteres raktár és ezer négyzetméternyi iroda bérletéről szól. Az elmúlt években ugyanis a BSZL árbevételében egyre nőtt a raktárak, irodák bérbeadásából származó bevétel, ami az elmúlt évben nagyjából megegyezett a tavaly előttivel.

Miután azonban tavaly – a válság óta először – megtelt bérlőkkel a Szabadkikötő 80 ezer négyzetméternyi kiadható területe, a cég 700 millió forintért egy új épült létesítésébe fog a szállítmányozó Ekol Logistics Kft. számára. Illetve – amint Marján Miklós kereskedelemfejlesztési vezérigazgató-helyettes lapunknak elmondta – ha időközben újabb bérlő jelentkezne, 10 ezer négyzetméterre és 1,4 milliárd forintosra bővül a beruházás.

Az Ekol ugyanis a kombinált – vasúti és közúti – fuvarozásban érdekelt, ugyanakkor hosszú távon a BSZL terve is a kombinált fuvarozás fejlesztése. A kikötő 156 hektáros területén ugyanis 15 kilométernyi iparvágány van. Emellett a fővárosi áruterítés, az úgynevezett city logisztikai területén is egybecseng a két cég érdeke.

„A tervek szerint a vasúton és kamionon érkező árut innen fogják kiszállítani 3-5 tonnás teherautókkal az üzletekbe” – mondta Marján Miklós, hozzátéve, hogy a Szabadkikötő a hagyományos kikötői tevékenység (parthasználat, hajóállítás, rakodás) mellett raktározásra alkalmas fedett tárolóhelyek bérbeadását és különféle kisegítő szolgáltatásokat (mérlegelés, telefonszolgálat, vasúti kocsik kiszolgálása) is végez.

A vezérigazgató-helyettes szerint a Szabadkikötőnek jó esélye van arra, hogy a nagy nyugat-európai kikötők mintájára a vasúti, a közúti és a vízi közlekedést összekapcsoló logisztikai szolgáltató központtá váljon. A kikötő célja, hogy 3-5 éven belül olyan műszaki fejlesztéseket hajtson végre, amelyek eredményeként az ilyen szolgáltatásokat igénylő multinacionális cégek települjenek be, így a kikötő Közép-Európa legnagyobb trimodális logisztikai központjává válhat.

Noha tavaly körülbelül ezer hajó és egymillió tonna áru fordult meg a Szabadkikötőben, a konténerforgalom 64 százaléka közúton, 35 százalék pedig vasúton érkezik. A konténerek vízi szállítása csaknem lehetetlen, mert duzzasztóművek hiányában a magyarországi a Duna legkevésbé hajózható szakasza, ahol a gyakori aszályok idején nem lehet mély merülésű, konténerhegyekkel megrakott uszályokkal közlekedni. Így hajókon ömlesztett árut, terményeket, nyersanyagokat illetve autókat szállítanak.

Hetente egy-két ro-ro hajó viszi Nyugat-Európába az Esztergomban készült Suzukikat, visszafelé azonban üresen jönnek a hajók. A BSZL 2009-ben mondott le egy 11 ezer négyzetméteres raktár felépítéséről, és elhalasztották a 40 ezer négyzetméteres szabadtéri konténertároló kapacitásának megkétszerezését is. Ez a konténerterminál azonban az elmúlt három év során közel 100 ezer négyzetméteresre bővült az újra indított beruházások eredményeként.

Beruházások

A tavalyelőtti, több mint 600 millió forintos beruházásokból közel félmilliárd forintba került a konténerterminál üzemeltetője, a Mahart Container Center Kft. 600 négyzetméteres irodaépülete és egy 10 ezer négyzetméteres betonfelület. A konténerterminál bővítése komplikált, mert a burkolatnak száztonnás terhelést kell elbírnia. Ezért az akár 30-40 tonnás konténereket is mozgató óriástargonca alá félméteres betonalapot kellett építeni. Az elmúlt évben pedig több mint 300 millió forintot fordított daru- és épületkorszerűsítésekre a BSZL.