Periféria vagy virágzó export – eltérő prognózisok a hazai agrárium kilátásairól

„Húsz év múlva a hazai nagyüzemi gabonatermesztés és annak exportja nagyon jól fog teljesíteni” – vázolta a hazai agrárium kilátásaival kapcsolatos várakozásait Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Szerinte jól fognak boldogulni a közepes és kisvállalkozások is, amelyek holland-típusú integrációba tömörülnek.

Gáspár Gyula, az Agropoint ügyvezetője is bizakodó a kilátásokat illetően, szerinte a mostani fiatal generáció – amely megfelelő, korszerű tudással rendelkezik – nagyon jó beruházásokat fog végrehajtani az agráriumban. „Az exportképességre nagyon oda kell figyelni, de e téren jó irányban vagyunk a mostani kedvező hitellehetőségek miatt” – tette hozzá.

Ennél borúsabb képet vázolt fel a húszéves perspektívát illetően Bárány László, a Mastergood Cégcsoport elnöke. Szerinte a 24. órában vagyunk, ami a tudáshiányban meglévő lemaradás felszámolását illeti, pedig úgy véli, hogy a tudás, az információ nagyon olcsó lett, hiszen könnyen hozzá lehet férni. „Külföldről veszem a tudást, holland szakemberek dolgoznak nálam” – tette hozzá. Egyben azt is elmondta, hogy cége törekszik arra, hogy kinevelje a szükséges szakembereket. „A legrosszabb forgatókönyv szerint perifériára kerülhetünk, a magyar állattenyésztés döntő hányadát holland, dán, német és más külföldi vállalkozások fogják uralni, ahol a magyar munkaerő bérmunkásként jön szóba” - mondta. Mindamellett hozzátette: a magyar élelmiszeripar hihetetlen versenyképes.

Oláh Attila, a térinformatikai szolgáltatásokat nyújtó ESRI Magyarország ügyvezetője szerint a hazai agrárium versenyképességet az új technológiák átvétele nagyban segítheti, ennek finanszírozása azonban a hazai gazdák számára jelentős terhet jelent a nyugati versenytársakhoz képest. Ezért e téren mindenképpen szükségesnek tartana valamilyen formában az állami támogatás nyújtását.