Romlott a sajtószabadság helyzete: 42 helyet csúsztunk vissza 2010 óta

"Különböző tényezők miatt általános hanyatlás történt az információs háborúk megjelenésével, amelyekben a nem állami csoportok a tájékoztatás zsarnokaiként viselkednek" - mondta Christophe Deloire, az RSF főtitkára az Iszlám Állam dzsihadista szervezetre és a Boko Haram nigériai terrorszervezetre utalva. Az RSF szerint azonban a gazdasági és a pénzügyi válság is negatívan hatott a sajtószabadság helyzetére mind az öt kontinensen.

 "2014 a sajtószabadság jelentős visszaesésének az éve. A rangsorolt 180 ország kétharmada rosszabbul teljesített, mint az előző évben" - hangsúlyozta a jelentésben a szervezet.

Az RSF Magyarországot a 65. helyre sorolta a 2013-as 64. után azon a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján. Magyarország után Bosznia-Hercegovina és Szerbia következik. Az uniós tagállamok közül Magyarország mögött áll Olaszország a 73., Görögország a 91. és Bulgária a 106. helyen.

A listát bemutató közlemény emlékeztetett arra, hogy a 2010-es kormányváltás óta Magyarország 42 helyet csúszott vissza. A Fidesz a jelentés szerint "továbbra is nyomást gyakorol azokra a médiumokra, amelyek nem állnak a hatalom politikai ellenőrzése alatt". Az RSF a reklámadóval kapcsolatban kiemelte, hogy a törvény "nyilvánvaló célja a kormány által bevezetett korlátozó törvénykezési arzenál részeként, a kormánnyal szemben több alkalommal kritikusnak mutatkozó csatorna, az RTL Klub elhallgattatása volt".

Az RSF által az újságírók számára legveszélyesebbnek tartott országok csoportja nem változott: Szíria a 177. helyen stagnált, közvetlenül Kína (176.) mögött és Türkmenisztán (178.) előtt, az utolsó két helyre Észak-Korea (179.) és Eritrea (180.) került. A szervezet a 156. helyen álló Irak és a 111. helyre sorolt Nigéria kapcsán kiemelte, hogy "ezekben az országokban megjelent a tájékoztatási fekete lyuk", az Iszlám Állam által elkövetett kegyetlenkedések kiszélesedése "menekülésre késztette az újságírókat".

Olaszország egy év alatt 24 helyet csúszott vissza a ranglistán, amelyet az RSF a maffia fenyegetéseivel és a rágalmazási eljárások visszaélésszerű alkalmazásával indokolt.

"A Boko Haramtól az Iszlám Államig a latin-amerikai kábítószer-kereskedőkön vagy a szicíliai maffián át, a motivációk változnak, de a gyakorlat ugyanaz: elhallgattatás félelemkeltéssel vagy bosszúhadjárattal" - hívta fel a figyelmet az RSF.

A lista elején sem történt változás, az élbolyhoz észak-európai országok tartoznak. Finnország megőrizte vezető helyét Norvégia előtt, a vezető trió harmadik helyezettje pedig idén először Dánia, maga mögé utasítva Hollandiát.

A kisebb európai államok viszont jelentősen visszaestek: Luxembourg a 4-ről a 19. helyre, Liechtenstein a 6-ról a 27. helyre, Andorra pedig az 5-ről a 32. helyre csúszott. "Eléggé hasonló helyzetben vannak ezek az országok, a politikai, gazdasági és médiahatalom közötti átjárás nagyon gyakran érdekellentéteket teremt, ami egyre jelentősebb" - jelezte a jogvédő szervezet.

Franciaország egy hellyel feljebb, a 38. helyre került, mert a Charlie Hebdo szatirikus hetilap szerkesztősége elleni, 12 áldozattal járó merénylet idén januárban történt, így azt még nem vette figyelembe a szervezet a sajtószabadság tavalyi helyzetére vonatkozó lista összeállításakor.

Az RSF arra is felhívta a figyelmet, hogy "a tüntetésekről tudósító újságírókkal szemben növekedett az erőszak", külön megemlítve ukrajnai, hongkongi, brazíliai és venezuelai eseteket.

Összességében az afrikai országokban a legrosszabb a sajtószabadság helyzete az Elefántcsontparton tapasztalt javulás ellenére. Ez utóbbi ország 15 helyet lépett előre, s jelenleg 86. a listán. Kongó viszont 25 hellyel a 107., Líbia pedig 17 hellyel a 154. helyre csúszott vissza.

Az RSF 2002 óta évente rangsorol országokat a sajtószabadság minősége alapján. A listát kérdőíves felméréssel gyűjtött adatok alapján állítják össze. A vizsgálatban újságíróktól, újságíró-szervezetektől, médiakutatóktól és jogászoktól kérnek adatokat egyebek között a médiára és képviselőire kifejtett nyomásgyakorlásról, valamint a média gazdasági és jogi környezetéről.