Új projekttel hoznák a gázt

Magyarország az elmúlt években összesen körülbelül 20 milliárd köbméterrel kevesebb gázt vett át az orosz eladótól, ami mai áron mintegy 6 milliárd dollárt képvisel, értesült a Világgazdaság. Egyedül a 2015-ös mennyiségéből 4,6 milliárd köbméter marad meg, amelynek át nem vétele miatt az év végén 300 millió dollárt kellene fizetnie az importőrnek. E 300 millió nem a megrendelt, de át nem vett gáz egészének az ára, hanem csak egy része, amit a take or pay (TOP) szerződés alapján az eladónak akkor is meg kell kapnia, ha nála marad a gáz. A vevő pénze így sem vész el, mert az összeg egy későbbi átvétel áfamentes előlegeként működik.

A 20 milliárd köbméter elsősorban azért halmozódott fel, mert a Mol 1995-ben az ország teljes gázigényének a lefedésére kötötte az importszerződést, viszont a Mol gáz üzletágát (tehát az importszerződést és az ügyfeleit is) átvett E.Onnak már hirtelen sokkal kisebb lett a piaca. Amint hozzá került ugyanis az üzletág, búcsút mondtak neki a legnagyobb vevői. Piaci vélemények szerint egyébként már akkor meg kellett születnie a magyar-orosz megállapodásnak arról, hogy az importőrnek ne kelljen kifizetnie a TOP kötelezettségét, amikor az E.On továbbadta a gáz üzletágát az MVM-nek. Az MVM-nél így megmaradt kötelezettség nagysága lehet az, amit Orbán Viktor miniszterelnök tegnap reggel 3 milliárd eurós tartozásban jelölt meg.

Így a gázszertződést tulajdonképpen 2020-ig hosszabbítottuk meg bár pontosan nem mondható meg, mikorra vesszük át a 20 milliárd köbméter egészét (a lehívás üteme függ az ország saját termelésétől, egyéb importjától és a keresletétől is). Információink szerint a majdani átvételi ár érdemben nem volt témája az orosz elnök és a magyar miniszterelnök keddi találkozójának – bár a magyar fél engedményt szeretne –, mert most amúgyis alacsony a gáz ára, az elcsúsztatott átvétel részleteiről folyó tárgyalások pedig még nem zárultak le.

Az Orbán-Putyin megbeszélésen a magyar fél kezdeményezésére került terítékre az a javaslat, amely szerint a görög-török határról 2018 után olyan vezetéken érkezzen az orosz gáz a térségbe, amelynek lefektetésében részt vennének a mára feladat nélkülivé vált magyarországi és a szerbiai Déli Áramlat vegyes vállalatok. E célból Tesla néven indulna egy projekt a tranzit-útvonalban érintett országok részvételével, amelyeknek el kellene dönteniük, hogy a vállalkozásban mekkora hányadokat szeretnének. A magyarok esetében 5-10 százalék tűnik reálisnak. Meg kell továbbá állapodnia a görög és a macedón félnek a Macedónián keresztüli tranzitról, meg kell győzni a szerbeket arról, hogy a részükről jó döntés lenne beszállnia a más lehetőségeknél rövidebb szállítási útvonalat jelentő vezetékvállalkozásba, és be kell vonni Ausztriát is. Utóbbi mellett nem csak az szól, hogy ott lenne a cső végpontja, hanem, hogy az elvetélt Nabucco terv bécsi központjában még rendelkezésre áll a megfelelő szaktudás, és érintettek is a tervben. A terítékről szintén lekerült Déli Áramlat magyarországi projektcége ugyanis a Nabuccótól vette meg a cső itteni szakaszának terveit. A Tesla tervéhez hozzá kell igazítani a magyarországi és a szerbiai Déli Áramlat társaság szervezetét és a tulajdonosi viszonyait is. A magyarországi zrt. fele most a Gazpromé, fele az MVM-é.

A Tesla megvalósításával a mostaninál jóval több orosz gázt lehetne tárolni az egyébként alig kihasznált hazai létesítményekben, és erősödhetnek az ország térségi gázközponti szerepe. Úgy tudjuk, hamarosan intenzív tárgyalássorozat indult a Tesla projekt érdekében, az első fontos megbeszélés hétfőn lesz.