Hullámvasúton a reklámadó tervei

A reklámadó ötletét 2013 tavaszán dobta be először a kormányzat: ez volt az egyik olyan felvetett megszorítás, amelynek segítségével az ország kikerült volna a túlzottdeficit-eljárás hatálya alól, ha Brüsszel úgy dönt, mégsem hiszi el a kormány számait. A döntés kedvező volt, a bevételek is jól alakultak, és a tiltakozások is óriásiak voltak a médiában, így az adót levették a napirendről. A tervezetét végül be se nyújtották az Országgyűlésnek, bár elkészült (és ki is szivárgott). Ebben már szerepelt a sávos rendszer, amellyel a nagyobb árbevételű cégek – a TV2, az RTL Klub és az időközben eladott Sanoma-csoport (amely a mostani portfoliótisztítás következtében már kisebb méretű lehet)– jártak volna igencsak rosszul. Az adót egymilliárdos reklámárbevétel alatt nem kellett volna fizetni, viszont a 10 milliárd felett már 20 százalék lett volna a kulcs.

A választásokat követően azonban, 2014 nyarán L. Simon László miniszterelnökségi államtitkár önálló képviselői indítványként terjesztette elő a tervet – kis változtatásokkal. Az adómentes sáv 500 millió forint alá csökkent, és tovább emelték a nagyokat terhelő elvonást: 10 milliárdtól maradt volna a 20 százalék, de két lépcsőben ez felemelték volna 20 milliárd fölött 40 százalékig. Ez utóbbi kulcs már csak egyetlen cégre, az RTL Klubra vonatkozott volna, hiszen ilyen bevétellel csak ez rendelkezik. Kis meglepetésként az adót tulajdonképpen visszamenőleg vetették ki (a 2013-as év bevételeire már tavaly be kellett fizetni). Az újabb tiltakozási hullám ellenére a kormányzat kitartott a terv mellett, és az új terhet augusztusban el is fogadták, végül úgy, hogy az RTL-re szabott adót 50 százalékra emelték.

A cég be is jelentette, hogy az ügyben Brüsszelhez fordul (diszkriminatívnak gondolták az intézkedést), és az is gyorsan kiderült, hogy van némi esélyük. A hivatalos nyilatkozatok szerint ezért kezdett el tárgyalni Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter az RTL-tulajdonos Bertelsmann-csoporttal.  Furcsamód éppen Angela Merkel német kancellár hivatalos látogatása előtt jelentette be, hogy egykulcsos adó bevezetését javasolja, mert így elkerülhető az uniós szankció.

A kiszivárgott hírek szerint a felek öt százalékos egy kulcsos reklámadóban állapodtak meg, de az hamar kiderült: ezzel a néhány nagy cég (a TV2, az RTL) járt volna jól, a többiek viszont sokkal többet fizettek volna. Részben ez a terv volt az, amely felszínre hozta Simicska Lajos és Orbán Viktor konfliktusát is (a nagyvállalkozó médiaháborút helyezett kilátásba, mire hírvállalkozásainak vezetői felmondtak, és ezt követték elhíresült nyilatkozatai). A kormány az elmúlt napokban tárgyalt állítólag ismét a tervről, ezt megelőzően a döntéshozók már arról beszéltek, hogy maradna egyfajta sávos rendszer, nulla kulcs és 5-10 százalékos adó szerepelt a nyilatkozatokban. Törvényjavaslat azonban nem került az Országgyűlés elé, vagyis jelenleg még az RTL-t 50 százalékos adóval sújtó rendelkezések vannak érvényben.