Hiába várnak a kórházak az adósságrendezésre

A kórházi adósságkonszolidáció mielőbbi lezárását kérik az azt bonyolító Állami Egészségügyi Ellátó Központtól (ÁEEK) a műtéti, egyszer használatos orvosi, nagy értékű diagnosztikai és informatikai eszközök forgalmazóit képviselő érdekképviseletek. Az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) és az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) szerint ugyanis a beszállítók mindössze 15 százalékával folytatta le eddig az ÁEEK a tárgyalásokat a feléjük fennálló tartozások rendezéséről. Ennek alapján nagyjából 20 milliárd forint kifizetéséről született megállapodás abból a 60 milliárdból, amit a kormány határozatában erre a célra előirányzott.

A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetek szerint a többiek továbbra is kénytelenek várni, miközben a kórházak – a központi adósságrendezés reményében – gyakorlatilag teljesen leállították a számlák kiegyenlítését. Ha a fennmaradó adósságokról egyenként kell egyeztetniük, az megoldhatatlan feladat elé állíthatja az amúgy is leterhelt egészségügyi intézményeket, hiszen több száz orvostechnikai eszközbeszállító áll még sorban követelései teljesítéséért.

Az ETOSZ és az OSZ azt is kifogásolja, hogy a központi egyeztetések az érdekképviseletek előzetes javaslatai ellenére sem zajlottak transzparensen, így nem ismert, hogy az eddig az adósságrendezésbe bevont cégeket milyen szempontok alapján választották ki, milyen elvek mentén és milyen céllal zajlottak a megbeszélések.

Az biztos, hogy a kimaradt beszállítók többségükben olyan kis- és közepes vállalatok, melyek éves árbevételének nagyjából fele kintlévőség, követeléseik legalább kétharmada lejárt, így mára teljesen kimerültek a tartalékaik. A kórházak lejárt tartozásai ma már átlagosan meghaladják a 270 napot, azaz a háromnegyed évet. Május közepére a teljes hazai kórházi adósságállomány kamatok és egyéb tartozások nélkül is meghaladja a 90 milliárd forintot.

A szektort képviselő érdekvédelmi szervezetek azt kérik az ÁEEK-tól, hogy támogassa a kórházakat a konszolidáció mihamarabbi lezárásában. A felesleges adminisztratív és logisztikai terheket csökkentendő határozzon meg objektív, transzparens feltételeket, és nyújtson konkrét segítséget az adatok összegzése, valamint az egyeztetések során.

Az ÁEEK az adósságkonszolidációval kapcsolatban mindössze egy közleményt adott ki, amelyben úgy fogalmaznak, hogy az adósságrendezés első körébe bevont  beszállítók kiválasztásának szempontjai "a tárgyalások lebonyolítására rendelkezésre álló idő és erőforrás voltak". Ez utóbbi azt is jelenti, hogy - amint attól a beszállítók a kezdetektől tartottak -, az állam igyekezett faragni a beszállítók jogos követeléseiből, amit a közlemény úgy fogalmaz meg, hogy "az ÁEEK azon elvek mentén folytatta le a tárgyalásokat a beszállítókkal, hogy a lehető legnagyobb közpénz-megtakarítást érje el a járulékos követelések csökkentésével, de a szállítói partnerek valós finanszírozási költségeinek figyelembe vételével".