Kolosi: fenntarthatatlan helyzet

A modern társadalmak egyik alapvető kérdése, amely a politika és a tőke egymáshoz való viszonyáról szól – tömören így foglalta össze lapunknak Kolosi Tamás az üzleti döntéshozók befolyásának kérdését, amely a Világgazdaság mai konferenciájának témája is lesz, hiszen a Magyar Gazdasági Csúcstalálkozó nevet viselő rendezvényen mutatják be a Világgazdaság és a Marketing & Média közös kiadásában megjelenő Top 101 legbefolyásosabb üzleti döntéshozó című kiadványt.

„A szocializmus éveiben Magyarországon a politika és a tőke viszonyrendszerében az előbbi dominált, a rendszerváltást követően az 1990-es években azonban az új tőkés réteg kialakulásával és a nagyvállalatok megjelenésével nagyon egészséges folyamatok bontakoztak ki, felcsillant a remény a helyzet megváltozására” – emelte ki a TÁRKI Társadalomkutatási Intézet Zrt. elnöke.

Ez az egészséges folyamat azonban a szociológus szerint 2002 után, a Medgyessy-kormánytól kezdve megtört, miután egy túlköltekező gazdaságpolitika alakult ki, amely ugyan bizonyos üzleti körök számára jó profitot hozott, azonban viszonylag hamar, 2004-re kiderült, hogy ez a politika nem fenntartható, még akkor sem, ha az első Gyurcsány-kormány a 2006-os választásokig tovább folytatta a túlköltekezést. A 2006-os választást követően aztán alapvetően csak válságkezelés zajlott le, amelynek keretében már nagyon nehéz volt az üzleti döntéshozók gazdaságpolitikára gyakorolt befolyásának kérdéskörét egyáltalán kezelni is.
A 2000-es évek krízisei, Magyarország speciális adósválsága, illetve egyéb tényezők azt eredményezték, hogy a második Orbán-kormány már a kezdetetektől fogva nem elsősorban kommunikálni és kapcsolatot kiépíteni akar az üzleti szférával, hanem alapvetően diktátumokat próbál megvalósítani az üzleti élettel szemben – tette hozzá. Ebből adódóan az üzleti döntéshozók az utóbbi időszakban viszonylag kevéssé tudják befolyásolni a gazdaságpolitika alakulását, ugyanis a kormányzat arra törekszik, hogy korlátozza az üzleti élet befolyását a gazdaságpolitikai döntésekre.

Kolosi szerint a kormány valójában arra helyezte a hangsúlyt, hogy egy olyan klientúrát építsen ki, amely aztán az üzleti világban is döntéshozóként tud szerepelni. Arra a kérdésünkre, hogy az üzleti döntéshozók befolyásának korlátozása milyen módon valósul meg, Kolosi Tamás három alapvető eszközt említett meg. Ezek egyike az államosítás, a másik a nem egyeztetett döntéshozatal, vagyis, hogy „a törvényhozás teljesen váratlan és semmivel meg nem alapozott lépéseiről a kormányzat nem egyeztet az üzleti szférával”.

A harmadik eszközként a klientúraépítést sorolta fel. A TÁRKI elnöke szerint a kormányzathoz közeli vállalkozó vagy tőkés réteg létrehozása párhuzamosan zajlik azzal, hogy a kormányzathoz nem közel álló vállalkozó rétegeket háttérbe szorítják. „Ezt a folyamatot – amelyben a trafikpályázatok ügye egy jelképes, de bosszantó apróság volt – pedig elősegíti a hazai közbeszerzési gyakorlat, amely alapvetően a politikai korrupcióra épül” – állítja a szociológus.

Kiemelte: hazánkat a visegrádi országokkal összevetve egyértelműen látszik az, hogy jelenleg – a korábbi helyzettel szemben – a négy ország közül Magyarországon a legerősebb az állam túlhatalma a gazdasági élettel szemben. Továbbá a statisztikai adatok egyértelműen azt mutatják, hogy az állami újraelosztás mértéke nemzetközi összehasonlítás alapján hazánkban nagyon magas, még ha ennek szintje az utóbbi években valamelyest csökkent is. Ez pedig arra van jelentős kihatással, hogy az üzleti döntéshozók mekkora nagyságrendű pénz mozgását tudják befolyásolni.

Kolosi Tamás szerint egyértelmű, hogy fel fog erősödni az üzleti döntéshozók befolyása a politikára, ugyanis „Európában vagyunk”, Magyarország pedig az EU tagállamaként egy tőkés társadalmat épít. „Mindig lesznek olyan politikai kísérletek, amelyek alapvetően klientúraépítéssel, politikai diktátumokkal, államosítással próbálják helyettesíteni az üzleti élet befolyását.

Meggyőződésem szerint ezek a kísérletek egy modern társadalomban csak rövid távon tudnak érvényesülni, hosszú távon fenntarthatatlanok, így Magyarországon is előbb-utóbb helyre fog állni az üzleti világ és a politika közötti egyensúly. Biztos vagyok benne, hogy egy normális polgári kormányzat nem a társadalom különböző alrendszereivel, illetve rétegeivel való konfliktusban, hanem egy konszenzusos hatalomgyakorlásban érdekelt” – mondta Kolosi Tamás, aki egyébként maga is szerepel a TOP 101-ben.