Még várnak a fellendülésre

Az első negyedévben 6,6 százalékkal kevesebb új lakás épült, mint egy évvel korábban, de 44 százalékkal több építési engedélyt adtak ki – tette közzé a KSH a legfrissebb adatokat kedden megjegyezve, hogy Budapesten háromszor annyi építési engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban. Más kérdés: ez sem jelent óriási mennyiséget, ahogyan az átadott lakások számának mérséklődéséből sem kell messzemenő következtetéseket levonni. A hét százalékos mérséklődés ugyanis annyit jelent, hogy az idén az első három hónapban 111-el kevesebb lakást adtak át.

A lakáspiac ugyan tavaly túljutott a mélyponton, ám ez is csak annyit jelentett, hogy az évszázados negatív rekordot nem romlott tovább. A kismértékű, alig több mint 5 százalékos növekedéssel együtt is azonban 8400-nál kevesebb új lakás épült meg – ez kevesebb, mint az aranyéveknek számító 2003-2004 első negyedéveinek teljesítménye (pedig a piac legrosszabb időszaka a januárt-márciusi). A mostani első negyedéves adatok azért különösen fontosak, mert arról árulkodhatnak, hogy marad-e a lakásépítési piac a 2011 óta megszokott tízezer körüli tartományban, vagy egy nagy lendületet véve valóban megindul – legalább a 90-es években látott húszezer darabos építési teljesítmény felé.

Az építési engedélyek számának 44 százalékos növekedése ebből a szempontból azt jelenti, hogy tavaly év végén megmozdult valami a piacon. A tavalyi 1654 engedély után az idén 2381-et kértek január-márciusban. Ez az aranykorban egy rosszabb hónap teljesítménye volt, de a tavaly év végi engedélyszám-növekedéssel együtt már némi bizakodásra ad okot.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerint mindez annyit jelent, hogy véget ért az öt éve tartó zsugorodás a lakáspiacon. A Napi Gazdaság című lap ingatlanpiaci konferenciáján azt hangsúlyozta, hogy tavaly 28 százalékkal nőtt a kiadott építési engedélyek száma, ami „nominálisan még mindig nem kielégítő, de a trend megfordult”. A miniszter szerint a javuló helyzet a devizahitelesek megsegítése, a devizahitelezés kivezetése mellett a jövedelmi helyzet javulásának – a bővülő foglalkoztatásnak és a reáljövedelmek növekedésének – köszönhető. Szerinte ugyanis az általános kilátások javulása szükséges az ingatlanpiac fellendüléséhez, hiszen nyilvánvaló, hogy ott épül ingatlan, ahol az emberek bíznak a jövőben, de csak akkor tudnak bízni a jövőben, ha az általános gazdasági kilátások is jelentősen javulnak.

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) alelnöke úgy fogalmazott: bizakodásra adnak okot az adatok, annak ellenére is, hogy nagyon messze vagyunk a válság előtti szinttől. Akkor 35-36 ezer új lakást vásárolt a lakosság évente és 250 ezret újított fel – tavaly kevesebb mint 8 ezer lakás kelt el, és alig 100 ezer otthont korszerűsítettek. Koji László az M1 hírműsorában nyilatkozva úgy vélte: ha a lakosság nem jön vissza megrendelőként a magyar piacra, akkor megtörhet az építőipar lendülete. A kormány megrendelései és a gazdaság élénkülése nem feltétlenül tudja ellensúlyozni azt az űrt, amit a lakossági megrendelések jelentenek – mondta.