Nagyot nőhetnek a kis cégek beruházásai

A Budapest Bank kutatása szerint a hazai kis- és középvállalkozások tervezett beruházásaik 56 százalékát)hajtották végre tavaly; idén ennél 36 százalékkal több beruházás valósulhat meg. A tavalyi 1637 milliárdos beruházási összérték után idén a 2.23 milliárd forintot is elérheti a fejlesztésre szánt összeg, vagyis míg 2014-ben egy vállalkozás átlagosan 10,8 millió forintot fordított beruházásokra, ez idén akár a 14,7 millió forintot is elérheti.

„Azt gondoljuk, hogy a tavalyi évre tervezett, de elmaradt költések nem annyira a vállalkozások beruházási kedvének visszaesését mutatják, hanem sokkal inkább a fejlesztések átütemezésére utalnak. A magyar kkv-k beruházási tervei erősen függenek az EU-támogatásoktól, amelyekre a vállalkozások már tavaly is számítottak. A források idei elérhetővé válása számításaink szerint lehetővé teszi majd az elhalasztott beruházások megvalósítását” – mondta Tóth Viktor, a Budapest Bank vállalati üzletágvezetője.

Ezt bizonyítja az is, hogy a vállalkozások egyharmada EU-forrást venne igénybe tervezett beruházásaihoz – igaz, ennél is többen vannak (43 százalék), akik saját tőkéből valósítanák meg azokat. Banki hitelt a cégek 11 százaléka venne fel, lízinggel együtt ez az arány 17 százalék.

A legnépszerűbb beruházási célok listáját idén is a termelőeszközök vezetik: a vállalkozások összesen 958 milliárd forintot költenének üzemi berendezések vásárlására, ami 33 százalékos növekedést jelentene a tavaly megvalósult beruházásokhoz képest. Jelentős növekedésre számíthatunk a haszongépjárművek terén is: a cégvezetők a tavalyinál 46 százalékkal többet, mintegy 689 milliárd forintot szánnának erre, de IT célokra (+20 százalék) és irodai eszközökre (+76 százalék) is bőkezűbben költenek majd a kkv-k. A beruházások leggyakoribb indoka továbbra is az amortizálódó eszközök pótlása (51 százalék), de sok cég fejlesztene a hatékonyság és a nagyobb termelési kapacitás érdekében is (44 százalék).

Tovább nőtt a gazdasági kilátásaikat optimistán látó hazai cégvezetők száma: a pesszimistán és optimistán gondolkodók különbségét jelző nettó jövőkép mutató a tavalyi +10 százalékról +27 százalékra növekedett. A javulást elsősorban a közepes (10-49 főt foglalkoztató) kkv-k derűlátása okozza, körükben 61 százalék látja pozitív fényben a jövőt. A cégek jobban bíznak a külső tényezők kedvező alakulásában is: mindössze a válaszadók harmada hivatkozott a bizonytalan gazdasági környezetre a befektetések legfőbb akadályaként, ami 10 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábban mért értékhez képest.

Az optimizmushoz hozzájárul, hogy az elmúlt évben a magyar kkv-k 55 százaléka tapasztalt (átlagosan 2,1 százalékos) árbevétel-növekedést; a megkérdezettek további 26 százaléka számolt be arról, hogy bevétele szinten maradt, csökkenést pedig mindössze a cégek 19 százaléka könyvelt el. (3. ábra) Bár tavaly a cégek átlagosan több üzleti lehetőségtől estek el (29 százalék, 4 százalékpontos emelkedés 2013-hoz képest), mint az előző évben, az ebből származó bevételkiesésük 42 százalékkal kevesebb volt – így ez sem rontotta az üzleti hangulatot.

A kkv-k optimizmusa a foglalkoztatásra is kedvezően hat: közel 40 százalékuk tervezi idén új munkaerő alkalmazását, ami 3,5 százalékkal magasabb a tavalyi értéknél. A 10-49 főt alkalmazó cégek átlagosan egy, míg az 50-249 fős vállalkozások négy új munkatársat terveznek felvenni, ezzel összességében közel 70 ezer új munkahelyet teremtve.