BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Buliturizmussal versenyzünk

Bár a tendenciák biztatóak, jócskán van hová fejlődnie a turizmusnak: az ezredforduló óta nem nőtt a külföldi vendégéjszakák száma vidéken, a német turisták által Magyarországon töltött idő csaknem felére csökkent, a részben EU-pénzekből épült létesítmények egy része pedig veszteséges.

A több mint 300 ezer embert foglalkoztató turizmus és a szállodaipar tavaly 9 százalékkal járul hozzá a GDP-hez, az ágazat devizabevételei 4 milliárd eurót tesznek ki. „Bár az elmúlt években tapasztalt növekedésre büszkék lehetünk, jócskán vannak még kihasználatlan lehetőségek” – mondta Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a 2014-es és az idei első negyedévi statisztikák ismertetésekor.

Kiemelte: a vendégéjszakák számának összetétele egészséges, hiszen a 18,4 millióból több mint nyolcmillió a belföldi, 10,3 millió pedig a külföldi turistákhoz köthető. Az átlagos szobafoglaltság két százalékkal 51,9 százalékra nőtt, a szállodai bevételek pedig 2014-ben több mint tíz százalékkal, 296 milliárd forintra emelkedtek. Nőtt az átlagszobaár is, csakúgy, mint a belföldi vendégéjszakák száma.

Az első negyedéves adatok tanúsága szerint továbbra is Németországból érkezik a legtöbb turista, számuk azonban csökkent az egy évvel korábbihoz képest. A jó légiközlekedésnek, a népszerű budapesti szórakozási lehetőségeknek, elsősorban a romkocsmákra épülő buliturizmusnak köszönhetően az Egyesült Királyságból érkező látogatók száma ugyanakkor csaknem 40 százalékkal 166 ezerre emelkedett. A toplista harmadik helyén Olaszország áll Ausztria előtt, az orosz turisták száma viszont az ukrán-orosz konfliktus miatt jelentősen visszaesett, ezt elsősorban a vidék szállodák sínylették meg. Ezek a létesítmények profitáltak ugyanakkor az elmúlt években a japán, holland és az egykori jugoszláv beutazók helyére lépő cseh és román állampolgárok látogatásaiból.

Össszességében azonban 2000 óta nem nőtt a külföldi vendégéjszakák száma Magyarországon, pedig vidéken közel negyven százalékkal bővült a kínálat: konferenciaközpontok, négycsillagos szállodák épültek és fürdőfejlesztések is voltak. Az elmúlt 14 évben a német piac például 45,2 százalékkal zsugorodott. Niklai Ákos úgy véli, a magyar piac elsősorban alacsony áraival versenyez a nemzetközi mezőnyben, hiányoznak az attrakciók – elsősorban a luxuskategóriában –, és kevés pénz jut a nemzetközi országmarketingre is. A válság előtti években épült vidéki szállodák egy része korántsem a piaci igényeknek megfelelően létesült, és nem is tudta felkelteni az igényeket, mára pedig veszteségesen, az árakat a mélybe nyomó versengéssel működik.

Részben a gazdasági krízis okozta, hogy csökkent az üzleti célú utazások részaránya. A világszerte tapasztalható trendnek megfelelően Magyarországon is rövidült az átlagos tartózkodási idő és az összehasonlító, véleményező felületeknek, valamint az online foglalási oldalaknak köszönhetően csökkent az előrefoglalások aránya.

Ami a belföldi turizmust illeti, tavaly a vendégéjszakák száma több mint 7 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz mérten. A SZÉP-kártya a vidéki szállodák belföldi szobaárbevételének 25 százalékát adja, de forgalma elmarad az üdülési csekkétől.

Áfacsökkentésre is vágyik a szakma

A szállodaszövetség szerint az ágazatnak áfacsökkentésre volna szüksége, ez növelné a bevételeket, javítaná a minőséget és a jövedelmezőséget, segítené a szállodai felújítások finanszírozását. Niklai Ákos felhívta a figyelmet arra is: jelenleg hiányzik a kínálatból egy óriási kongresszusi központ, és nagy segítség volna, ha az idegenforgalmi adó egy részét a települések a turizmus fejlesztésére fordítanák. Míg egy évtizeddel ezelőtt 25-30 milliárd, az elmúlt években csupán 5-7 milliárd jutott országmarketingre – mutatott rá az elnök.


Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.