Az elsőfokú ítéletet az Európai Bizottság támadta meg, mert szerinte a megállapodás állami támogatásnak számít, ám az uniós bírák másodfokon is úgy ítélték meg, hogy az állam nem biztosított külön előnyt ezzel a Mol-nak. A bíróság megállapította azt is, hogy a bányajáradék későbbi emelését sem lehet állami támogatásnak minősíteni a Mol esetében.
Év eleji szakvélemény
Ahogy korábban írtuk, nem részesült a Mol Nyrt. állami támogatásban az általa kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok összegének megállapítása során - foglalt állást január 22-én közzétett jogi szakvéleményében Nils Wahl, a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság főtanácsnoka az Európai Bizottság és a magyar energiavállalat jogvitájában.
A Mol és a magyar kormány 2005-ben megállapodást kötött, aminek értelmében a Mol által a kitermelt szénhidrogének után fizetendő bányajáradékok a Mol legtöbb magyarországi szénhidrogénmezője tekintetében 2020-ig változatlan összegűek maradnak. A magyar bányászati törvény 2008 elején hatályba lépett módosítása a kőolaj világpiaci árának emelkedésével összefüggésben a bányajáradék jelentős emeléséről rendelkezett, ami viszont az említett Mol-megállapodásban foglalt kedvezményeket nem érintette.
2010 júniusában az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a Mol-megállapodás és a törvénymódosítás együttes hatásaként a Mol mentesül olyan pénzügyi terhek megfizetése alól, amelyeket a versenytársaknak meg kell fizetniük. Brüsszel szerint ez a kedvezmény az uniós joggal össze nem egyeztethető állami támogatásnak minősül.
A Mol az Európai Bizottság határozatát megtámadta az EU Bíróságának Törvényszéke előtt, amely 2013. november 12-én a magyar félnek adott igazat. Az Európai Bizottság azonban ez ellen fellebbezést nyújtott be a bíróság erre illetékes fórumához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.