Megindult felfelé a BKV

Megindult egy felfelé vezető pályán a Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV), amely idén az első fél évben nemcsak a bevételét gyarapította, de az üzemi eredményén is javítani tudott.

Idén az első hat hónapban a BKV Zrt. üzemi szintű bevétele 71,235 milliárd forint volt, ami hat százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit – válaszolta a Világgazdaságnak a BKV. – A BKV társaság üzemi szintű ráfordításainak értéke idén az év első felében összesen 71,119 milliárd forint volt – közölte a cég, amely ugyanakkor nem részletezte, hogy mi áll a bázishoz képesti 4,6 százalékos emelkedést mögött.

Ezt a tételt viszont alapvetően a személyi, illetve az anyagi ráfordítások befolyásolják: információink szerint pedig ez utóbbinak volt szerepe a változásban, mégpedig az M4-es metró működési költségei emelték meg a ráfordításokat.

Mindenesetre – az aktivált saját teljesítményt is figyelembe véve – a BKV Zrt. egymilliárd forintot meghaladó üzemi eredményt ért el az év első hat hónapjában, ami 254 millió forintos növekedést mutat az előző évhez képest. A társaság adózás előtti eredménye pedig kiugróan magas: ezt persze nagymértékben befolyásolta az adósságkonszolidáció, amelynek hatására a BKV 2015 első fél évét közel 53 milliárd forint adózás előtti eredménnyel zárta. Az adósságkonszolidációval a BKV Zrt.-nek a korábbi időszakokban felhalmozott hitelállománya megszűnt, ami jelentős mértékben hozzájárul a gazdálkodási és likviditási egyensúly fenntartásához – legalábbis erre számít a közlekedési társaság.

A főváros vélhetően megörült a BKV első félévi száminak, de az önkormányzat továbbra is takarékos gazdálkodást vár a közlekedési társaságtól. Az elmúlt években több tízmilliárdos megtakarítást hoztak a BKV ráfordításcsökkentő, hatékonyságjavító intézkedései. Ennek folytatása továbbra is feladat. Mára kialakult a rendszer, amelyben a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. mint megrendelő szervezet szigorú és részletekbe menő költségkontrollt gyakorol a BKV felett.

A BKV jegyárbevételei az elmúlt években 10 milliárd forinttal nőttek, de így is csak a működés 33-36 százalékát fedezik, az éves működési költség mintegy 145 milliárd forint. A közlekedési társaság a 2012-től 2015-ig terjedő időszakban összességében több mint 60 milliárd forintot takarított meg hatékonyságjavító intézkedéseivel, üzemi eredménye 2010-től pozitív, 2014-ben pedig már 246 millió forint adózás előtti eredményt mutat. Mindeközben a cég adósságállománya már a hitelek kormányzati átvállalása előtt is lassan, de folyamatosan csökkent.

A BKV helyzete tehát bár nem könnyű, de nem kilátástalan: a cégbírósági adatokból biztató kép rajzolódik ki. A társaságcsoportnak ugyanis nincs öt éven túli kötelezettsége – derül ki a konszolidált adatokból. Ezek szerint a csoport üzemi eredménye is pozitív, sőt 2014-ben ha minimális mértékben is, de növekedett, miközben az adózott, illetve a mérleg szerinti eredménye továbbra is a negatív tartományban volt tavaly, de javult.

A BKV hosszú távú finanszírozása azonban egyelőre nem megoldott, de rövid távon is vannak bizonytalanságok. A cég idei működéséhez még 15 milliárd forint hiányzik. Ezt valamilyen forrásból elő kell teremteni. A 10-15 milliárd forintos lyuk egyébként nem új keletű jelenség, ekkora mínusz minden évben „benne van” a tervekben, de korábban fővárosi vagy állami forrásból sikerült betömni a rést. Vélhetően most is valami hasonló megoldás születik majd. Az pedig, hogy miként oldódik meg a BKV hosszú távú finanszírozása, továbbra is kérdés. Ennek kapcsán a főváros pedig azt fejtegette, hogy a közösségi közlekedés sehol a világon nem önfenntartó, tehát ezt a közfeladatot részben közpénzből kell finanszírozni. Ebben korábban is és napjainkban is szerepet vállal az állam, bár csökkenő mértékben: a BKV 2016-ban 40 milliárd forintot, 2017-ben 37 milliárdot, 2018-ban pedig 33 milliárdot kap a büdzséből. A távolabbi jövőről pedig még folynak a tárgyalások a főváros és az önkormányzat között.