Nem lesz csodafegyver a magáncsőd

„A magáncsőd intézményének bevezetése számos rövid és hosszabb távú előnnyel jár az eladósodott háztartások és a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitása szempontjából. Ugyanakkor fontos tisztában lenni azzal, hogy az új intézmény sem jelent mindenkinek megoldást” – áll abban a cikkben, amelyet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tett közzé internetes honlapján.

Az MNB szerint jelentős az olyan jelzáloghitelek száma, amelyek fedezete kevéssé forgalomképes vagy olyan ingatlan, amelynek forgalmi értéke lényegesen alacsonyabb, mint a jelzáloghitelező követelése. Ráadásul – érvel a cikk – ezeknek az ingatlanoknak jó része olyan településen fekszik, ahol a lakossági jövedelmek alacsonyak, a térség elmaradott, kevés a munkahely. Emiatt a hiteladós családok egy jelentős része vélhetően nem tud majd a magáncsőd védelmével élni.

Számukra viszont kiút lehet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) által biztosított megoldás (a kormányzat által meghatározott kvóta erejéig), amelyben a volt adósok bérlőként tovább használhatnák a lakóingatlant, és a bérleti díj fizetése esetén nem kell a kilakoltatás veszélyével számolniuk. „Ugyanakkor feltehetően továbbra is számos olyan eladósodott háztartás marad, amelyeken a most elérhető eszközök sem képesek segíteni. Az ő helyzetük megoldására egyéb állami intézkedések szükségesek, célzott pénzügyi támogatásokkal, a lakhatási lehetőségek legalább időleges biztosításával” – írják a dokumentumban.

Az MNB szerint ugyanakkor a magáncsőd összességében mind az adós, mind a hitelezők számára számottevő előnnyel jár. Az adós érdekeltté válik a vállalt törlesztési feltételek betartásában, a legális jövedelemszerzésben, valamint a hitelezőkkel történő együttműködésben. Sikeres eljárás esetén az adós belátható időn belül lezárhatja adósságait, s a jelzáloghitelezővel együttműködve akár lakástulajdonának megtartására is lehetősége nyílik.

A magáncsőd a hitelezők számára is kiszámíthatóbbá teszi a követelések megtérülését: a törvény minden hitelezői csoport számára előír a vagyonfelosztásból történő kifizetések arányára vonatkozó szabályokat, illetve az eljárás végére minden szabályosan bejelentkezett hitelező számára teljesítendő minimális megtérülést.

Az új szabályozás emellett nem ró a hitelintézetekre újabb terheket, és tiszteletben tartja a jelzáloghitelezés biztonságosságát: ugyanis a jelzáloghitelezőket zálogjoguk érvényesíthetőségében nem korlátozza, és minden érintett fél érdekét figyelembe veszi. A magáncsőd intézményének fontos szerepe lesz a felépült nem teljesítő lakossági hitelállomány leépítésében, de a jegybanknak legalább ilyen lényeges, hogy segíthet megelőzni egy hasonló méretű állomány felépülését – áll a dokumentumban.

A június végén elfogadott jogszabály – amely első lépcsőben szeptemberben lép hatályba – valóban több fontos követelményt is támaszt az igénylőkkel szemben. A törvény szerint magáncsődvédelmet az az adós kezdeményezhet, akinek vagyona és törlesztésre fordítható jövedelme van, de az nem elég az adóssága törlesztésére. A csődvédelem kérelmezésének feltétele egyebek mellett az, hogy az adós összes tartozása 2 millió és 60 millió forint között legyen, a tartozásállománya meghaladja a vagyona értékét, de ne legyen több annak duplájánál, és legyen legalább egy olyan tartozása, amely három hónapja lejárt, mértéke pedig több mint félmillió forint.

Csődvédelem alatt viszont az adósnak nem kell számolnia végrehajtási, zálogtárgy-kényszerértékesítési és egyéb igényérvényesítésekkel, illetve nem kell tartania kilakoltatástól. A magáncsőd jogintézménye bíróságon kívüli és bírósági eljárásra egyaránt lehetőséget ad. Ennek során megegyezhetnek a fizetéskönnyítő megoldásokról, a hitelszerződést átstrukturálhatják, az adós kedvezőbb fizetési ütemezést kaphat, mentesülhet a késedelmi kamat megfizetése alól, és akár részbeni tartozáselengedésben is részesülhet.

„Az MNB július végétől tájékoztatási kampányt indít a törvénnyel kapcsolatos tudnivalók megismertetésére, hogy az eladósodott, nehéz helyzetben lévő ügyfelek az élethelyzetüknek leginkább megfelelő megoldást tudják kiválasztani” – közölte Szabó József, a jegybank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának igazgatója az MTI-vel. Az igazgató szerint a potenciálisan érintett hitelesek közül nagy számban érdeklődhetnek a magáncsőd lehetősége iránt. Az MNB így kiemelt feladatának tekinti a széleskörű tájékoztatást a szeptembertől hatályba lépő jogszabály alapján igénybe vehető lehetőségről, az ezzel összefüggő kötelezettségekről, a belépés feltételeiről, az eljárás menetéről, illetve a tartozások egy részének elengedéséről.