Jelentősen eltér a 2020-ig tartó uniós agrártámogatási rendszer a korábban alkalmazottól, mivel a bonyolult szisztéma kidolgozása is csúszott, az idei év az első, amikor az új szabályokat kell alkalmazni. A korábban a főként a területalapú támogatásra épülő, tehát a nagyobb földet több uniós pénzzel jutalmazó rendszer idéntől más szempontokat is figyelembe vesz. A legnagyobb tétel a környezetvédelmi szabályok betartásán (a “zöldítésen”) múlik, de a nagyobb agrárcégeknek fejfájást jelent a tőlük a degresszió során elvont támogatás pótlása is. Mivel a szabályok sok esetben nem teljesen egyértelműek, a bonyolult új rendszer mindenkinek tanulnivalót is jelent.
„Míg a nagyobb agrárvállalkozásoknál döntően a degresszió, vagyis a támogatás egy részének elvonása jelenti a legnagyobb gondot, a kisebb mezőgazdasági szereplők esetében a zöldítés okozhat nem várt problémákat” – mondta el a Világgazdaságnak Máhr András. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Szövetségének (MOSZ) főtitkárhelyettese lapunknak hozzátette: az egységes kérelmek benyújtása után most kezdődik az ellenőrzések időszaka. Ennek során fog eldőlni, hogy a kisebb és nagyobb szereplők jól értelmezték-e a változásokat, és mindenben felkészültek-e. „Bízunk abban, hogy a hatóság nem a büntetésre, hanem a segítségre törekszik majd az ellenőrzések során” – tette hozzá Máhr András.
A korábbiakhoz képest jelentősen bonyolultabbá váló agrártámogatási rendszerrel kapcsolatban hasonló várakozások élnek a hazai gazdákban, őket igyekezett megnyugtatni a közelmúltban egy sajtóeseményen Gyuricza Csaba is. Az uniós és nemzeti mezőgazdasági pénzek elosztását lebonyolító Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) elnöke akkor kijelentette: a hivatal igyekszik gazdabarát hivatal lenni.
Ezzel együtt a hatósági kontroll természetesen nem marad el. Az adminisztratív, formai ellenőrzést az MVH minden kérelmező esetében elvégzi, előfordulhat, hogy egy-egy benyújtott igény már a papírok szintjén elbukik. Igaz, a legtöbb esetben ilyenkor nem rosszhiszeműségről, hanem tévedésről van szó. Az adminisztráció feltételei ugyanis néha nem találkoznak a gyakorlattal. Gyuricza Csaba a területalapú támogatásoknál tipikus kérelmezési hibákra példaként említette például azt, hogy több gazda nem tudta igazolni a jogszerű földhasználatot.
Egy az MVH által kezdeményezett, még júniusban elfogadott törvénymódosításnak köszönhetően a hivatal már többféle dokumentumot, önmagában tulajdoni lapot is elfogad a jogszerűség igazolására. Ilyenformán már az egyenes ági rokoni kapcsolat bizonyítása is elegendő a földtulajdonos és a földet művelő között. Egy napokon belül megjelenő FM-rendelet pedig lehetőséget ad arra, hogy azok, akik hibás igénylést nyújtottak be a talán legnagyobb változásnak tekinthető ökológiai fókuszterületükkel összefüggésben, még az ellenőrzések lezárása előtt módosíthassák kérelmüket. A formai kontrollt követik a helyszíni ellenőrzések, erre az igénylő gazdák mintegy 10 százaléka számíthat.
A szabályokat a gazdák túlnyomó része igyekszik betartani, hiszen ezen múlik a támogatás jelentős része, a kirívó slendriánságért pedig büntetés is járhat. Nem mindenki van ugyanakkor meggyőződve arról, hogy az új rendszer elemei az életszerűséget vagy egyáltalán, a környezetet szolgálják.
„A szerényebb adottságú területeken a zöldítés szabályainak betartása nem jelent problémát, a jobb minőségű földeken gazdálkodók viszont például a diverzifikáció kérdését másodvetéssel igyekeznek megoldani. Ez erősen kétségessé teszi, hogy a zöld szabályok valóban jót tesznek-e a környezetnek” – mondta el a Világgazdaságnak Bartha Sándor dévaványai agrárvállalkozó. A gazda ugyanakkor hozzátette: a támogatások és az új szabályok miatt természetesen mindenki igyekszik megfelelni a feltételeknek. Bartha Sándor szerint ezzel együtt is nehéz az alkalmazkodás. A vállalkozó rámutatott: több részletszabály ráadásul menet közben változott. „Az őszi vetésű növények már a földben voltak, amikor körvonalazódtak a részletek, néhány adminisztrációs kérdés pedig csak májusban dőlt el.”
Sok múlik a környezetvédelmen
A legfontosabb változás a megújult uniós agrártámogatásban, hogy a tagállami éves közvetlen támogatási keret jelentékeny hányada, 30 százaléka a környezetvédelmi szabálycsomagot jelentő „zöld” komponens betartásától függ. Ez magában foglalja a terménydiverzifikációt, vagyis egy területnagyság felett kötelezővé teszi minimum három növény termesztését. Az ökológiai fókuszterülettel a termelésből ki kell vonni vagy speciális növényekkel kell bevetni a művelt terület egy részét. Fontos feltétel még az állandó legelők fenntartása. Ezen szabályok betartása nélkül az egyes gazdaságok az elérhető közvetlen támogatások mintegy harmadát elbukják.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.