Előzhet a vasút

A következő uniós finanszírozási időszakban a forrásoknak nem az 50, hanem a 70-75 százaléka jut a hazai vasút, illetve a kötött pályás közlekedés és szállítás fejlesztésére, ismertette Becsey Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős, helyettes államtitkára a kormány vasúti terveinek ismertetésekor a Magyar Vasút 2015 konferencián.

IKOP forrásból 2014-2020 között 459 milliárd forint áll rendelkezésre. Ebből 278 kilométer olyan pálya újítható fel, amely a TEN-T hálózat része, és megújulhat legalább 190 kilométernyi elővárosi vonal is. A CEF forrásból 353 milliárdot használhatunk fel, szintén a TEN-T vonalak rekonstrukciójára.

Mint a helyettes államtitkár elmondta, az eddigi fejlesztésekben a közútra nagyobb hangsúly jutott, mert erős volt a nyomás az európai infrastruktúrához való felzárkózásunk érdekében. Magyarországon még nem telítődött annyira a közúti rendszer, még nem állunk úgy a „hálózatosodással”, mint a nálunk e téren fejlettebb országokban.

A vasútfejlesztéseken belül nagyon fontosak a fő- és az elővárosi vonalak, ezek uniós prioritások is, ami megmutatkozik a beruházásokhoz adott támogatások arányában. A hálózatosodásban szem előtt kell tartani az egyes vasútfejlesztések egymáshoz való kapcsolódását is.

„A hazai közlekedésben a gerinchálózat egyértelműen a vasúté” – jelentette ki Becsey Zsolt. A folytatódó fejlesztéseknek köszönhetően további, komoly előrelépés várható az elővárosi közlekedésben, az utasszám növelésében. Itt elsősorban a városi közlekedés elővárosi részének a fejlesztésben állunk a legjobban. (Befejeződött például a Kelenföld-Székesfehárvár vonal fejlesztése, és elkészült az esztergomi vasút.) Fontos, hogy e vonatok sűrűn és gyorsan közlekedhessenek.

Ügyelni kell az intermodalitás fókuszba helyezése is, ez nem csak a személyszállításban, hanem az árufuvarozásban is elsődleges. „Végigtanácskoztuk az összes megyei jogú várost. Majdnem minden esetben a vasúthoz igazodva igyekszünk megszervezni az átszállási és az átrakási lehetőségeket, e téren már komoly eredményeink is vannak” – közölte a helyettes államtitkár. Így például erősödik a busznak a vasútra való ráhordás szerepe, és összhangba, közös hálózatba kerülnek a menetrendnek a HÉV, a vasút és a többi közlekedési mód találkozásánál. E feladatok egyik nagy lépése a repülőtér vasúti megközelítésének megteremtése.

Az egységesen stabil infrastruktúra megteremtésén túl kérdés, hogy a helyi közlekedés javításához mit tesz hozzá a kormány. A helyi közlekedés persze hosszú távon is a helyi szereplők kezében marad, a kormánynak Becsey Zsolt szerint ott van feladata, hogy a helyi közlekedések hogyan kapcsolódnak menetrend és modularitás szempontjából az országoshoz. A helyettes államtitkár elismerte, hogy az ésszerűsítés részeként szükséges közlekedési párhuzamosságok felszámolása politikai feszültséget okozhat.

Az állam részben a GYSEV-vel, a MÁV-val és a pályavasút üzemeltetőjével kötött közszolgáltatási szerződéseken keresztül teljesíti a személyközlekedés fenntartásával kapcsolatos kötelezettségeit. E téren cél a szolgáltatás minőségének további javítása, vannak már komoly eredményeink. Vasúti járműfejlesztésre 2020-ig biztosan költhetünk az IKOP forrásból, azaz közpénzből, később e lehetőség megszűnhet. Főleg az elővárosi és a távolsági közlekedésre kell a pénzt fordítanunk.

Becsey Zsolt elmondta, hogy a következő, uniós jogharmonizációs körben várhatóan új vasúti törvény is születik. A törvény legutóbbi, júniusi módosítása ugyanis rohamléptekben zajlott, ahogyan gyors lépésekkel folyik a végrehajtási rendeleteinek a megfogalmazása is. „Szilárd elhatározás, hogy a 4. vasúti csomag elkészülte utáni másfél két évben minden aspektust figyelembe vevő, komplett, kodifikációs szempontból is összefogott vasúti törvény születik”- jelentette ki.