Hatszázmilliós bírság fél év alatt

Idén az év első felében 2500 panasz érkezett a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH), és a statisztikák alapján a tavalyi évhez képest 23,8 százalékkal nőtt ezek száma – tájékoztatta a Világgazdaságot az NMHH.

A 2500 panasz soknak tűnhet, de ha figyelembe vesszük, hogy több mint 600 bejegyzett hírközlési szolgáltató van Magyarországon, akkor ez a szám már nem olyan óriási. A panaszok számának növekedése viszont jelzésértékű. Elképzelhető, hogy többen váltak érzékennyé a problémák iránt, és az is lehetséges, hogy megnőtt az ügyfelek panaszkodó kedve.
Az NMHH tájékoztatása szerint a panaszok leggyakrabban a hírközlési szolgáltató számlázásával, az ügyfélszolgálat működésével és a panaszkezeléssel, a szolgáltatás hibáinak kezelésével és elhárításával, valamint a szerződéskötéssel, -módosítással és a szerződések megszűnésével kapcsolatosak.

Az NMHH kérelem alapján azt vizsgálhatja, hogy az elektronikus hírközlési szolgáltató a kérelemben megjelölt ügyben betartotta-e az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabályokat, a hatóság korábbi határozatait, valamint a saját általános szerződései feltételei szerint járt-e el. Azonban a hatóság nem folytat vizsgálatot a szolgáltató és az előfizetők közötti jogvitákban, és nem dönt egymással szembeni anyagi követeléseikről sem. Emellett a hatóság folyamatosan figyelemmel kíséri az infokommunikációs piaci folyamatokat, és ha szükséges, saját jogkörében hivatalból is indíthat általános felügyeleti eljárást a fogyasztók érdekének védelmében – tette hozzá az NMHH.

A hatóságnak több eszköze is van arra, hogy szankcionálja a cégeket, ha azok nem tartják be a hírközlési rendelkezéseket. Így például kötelezheti a jogsértés abbahagyására és a jogszerű állapot helyreállítására, bírságot szabhat ki a szolgáltatóval, súlyos vagy ismételt jogsértés esetén annak vezető tisztségviselőjével szemben. Különösen súlyos jogsértés esetén meghatározott időre felfüggeszthető a szolgáltatási jogosultság, illetve megtiltható a szolgáltatónak a tevékenység végzése. Idén eddig 130 esetben alkalmazott szankciót a hatóság jogsértés miatt, ebből kilencven esetben bírságot is kiszabott. Az idei első fél évben a hírközlési szektort érintő bírságok együttes összege 610,7 millió forint volt, amely nem érinti a média- és a postapiacot.

Csökkenhet a panaszok száma annak köszönhetően, hogy az NMHH elnökének rendelete alapján szeptembertől változott az előfizetői szerződésekre vonatkozó hírközlési szabályozás. Keddtől megalapozottabban dönthetnek az ügyfelek, az internetszolgáltatók ugyanis összegyűjtik és honlapjukon egy táblázatban egységesen összehasonlítható formában közzéteszik az általuk kínált minden internet-hozzáférési szolgáltatás jellemzőjét és ajánlataik paramétereit. További változás, hogy ha a szolgáltatás a szerződésben megjelölt földrajzi címen nem vagy nem megfelelően működik, az előfizetők a szolgáltatásnyújtás megkezdésétől számított 14 napon belül felmondhatják a szerződést.

Az is változás, hogy szeptember elsejétől a kétoldalú szerződésmódosításra csak a felek ténylegesen egyező akarata esetén kerülhet sor, az előfizetők hallgatásával nem lehet „észrevétlenül” módosítani. Határozatlan idejű szerződés egyoldalú módosításakor a szolgáltatók csak akkor változtathatják a szolgáltatás díját, ha azt meghatározott költségnövekedés (például magasabb műsor-szolgáltatási díj) vagy az infláció indokolja. Az emelés indokáról a módosításról szóló értesítésben az előfizetőket tájékoztatniuk is kell.

Decembertől pedig a szolgáltatók a nem írásban történő szerződéskötéskor is kötelesek egy a szerződés lényeges tartalmáról szóló írásos dokumentumot átadni az előfizetőknek. Kártyás előfizetésnél a szolgáltatók a fel nem használt összeget kérésre kötelesek lesznek visszafizetni, ha a szerződés azért szűnt meg, mert a felhasználó nem töltötte fel az egyenlegét a szerződés szerinti gyakorisággal.