Magyar olimpiai aranyat is árvereznek

Numizmatikai teremaukciót tart szeptember 27-én a Kempinski Hotelben a Nudelman aukciósház. Az eseményen élőben és online az interneten is fogadnak liciteket. Az árverésen a kereskedelem euróban zajlik, a tételek eredetiségéért a ház garanciát vállal.

Kategóriák szerint Árpád-házi érmék, erdélyi arany- és ezüstpénzek, Habsburg-érmék, emlékpénzek, az 1919-es Tanácsköztársaság pénzei, a Magyar Királyság (1920–1944) érméi és papírpénzek is szerepelnek. A legmagasabb árról induló tétel II. József 1778-ban Gyulafehérváron vert arany háromdukátosa 120 ezer euróért, azaz mintegy 37 millió forintért. A Nudelman akciósház egy évvel ezelőtti árverésén egyébként a legmagasabb áron elkelt tétel I. Lipót tízdukátos érméje volt, amelyet 1695-ben Kolozsvárott vertek, 2014-ben 35 ezerről indulva 60 ezer eurót, azaz 18,4 millió forintot adtak érte, de 55 ezer eurót fizettek Bocskai István 1606-ban vert ritka tallérjáért is.

Az idei árverési anyag kimagasló tételei közül Apafi Mihály 250 aranykoronát érő tíz aranyforintját Szebenben verték 1662-ben, és ugyan apró sérülések fedezhetőek fel rajta, mégis 25 ezer euró a kezdő ára. A 120 aranykorona értékű öt aranyforint ugyancsak Apafi Mihály címerével viszont 45 ezer euróról kezd. Lipót ötdukátosa 1703-as nagybányai veret 12 ezer euróért.
Az ezüstpénzek közt található egy 1661-es szebeni ezüsttallér Báthori Gábor idejéből, 6 ezer euró kikiáltási áron, II. Rákóczi Ferenc Munkácson vert ezüstforintja 1706-ból 4 ezer euróért, valamint Ferencz József Gyulafehérváron vert tallérját 1858-ból, 3 ezer euróért. II. Rudolf Nagybányán vert ezüsttallérjai átlagosan 1200–1500 euró közt indulnak.

A legértékesebb ebben a kategóriában Ferenc József ezüst húszkrajcárosa, a gyulafehérvári 1852-es veretet 15 ezer euróról indítják. Az emlékérmek közt ott találjuk a 2013-ban, 83 éves korában elhunyt úszó és orvos, Temes Judit olimpiai érmeit, köztük az 1952-es helsinki olimpián nyert aranyérmét, eredeti dobozában a hozzá tartozó adományozó oklevéllel, valamint az 50. évfordulóra a helyezetteknek kiadott hivatalos emlékjelvényt. Ennek a tételnek 6 ezer euró a kikiáltási ára. Temes Judit 1952-ben a Novák Ilona, Temes Judit, Novák Éva, Szőke Katalin összeállítású magyar gyorsváltó tagjaként nyert olimpiai bajnoki címet, 100 méter gyorson harmadik lett. A bronzérem is az árverési anyag része.

Itt van a papírpénzek közt egy ezerfrankos a húszas évek híres frankhamisítási botrányából. Ennek kikiáltási ára 4 ezer euró. A frankhamisítás a magyar kormány tudtával 1923–1925 között zajlott a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó budapesti Térképészeti Intézetben. Jobboldali körök hamis francia ezerfrankosokkal akartak bosszút állni Franciaországon a trianoni békeszerződésért. Miután 1925-ben Amszterdamban letartóztatták a hamis pénzt terítő magyar állampolgárokat, nemzetközi botrány tört ki. A tárgyaláson a vádlottak hazafiassági indokokkal védekeztek, és bár elítélték őket, enyhe elbírálásban részesültek.