Újra Berény előkerült képe lehet a sztár

„Az ötvenedik több lesz, mint egy egyszerű árverés, koncerttel és egyéb meglepetéssel készülünk, valamint kisorsolunk négy műtárgyat (egy Zsolnay-tárgyat, egy-egy Márffy-, Czóbel-festményt és egy Kmetty János-akvarellt) a közönség között, összesen 15 millió forintos értékben” – mondta el az árverezőház alapítója. Virág Judit visszatekintve kiemelte, az eltelt időszakban csaknem 18 ezer műtárgyat árvereztek, náluk került kalapács alá 2012 decemberében az azóta is hazai rekordot jelentő, 240 millió forintos leütési árat elért Csontváry-mű, a Tauri tájkép is.

Az ünnepi aukcióról nem hiányoznak a különleges darabok. Vezető tétel ezúttal Berény Róbert most előkerült festménye, a Monacói tengerpart, amelyet 109 éve, 1907-ben Párizsban a Függetlenek Szalonjában mutatott be. Ennek az eseménynek kapcsán használta először Louis Vauxcelles újságíró a fauve-ok, azaz „vadak” kifejezést, s a csoport tagjai közt megemlítette Berényt és Czóbelt is. Berény a tárlaton hat képpel szerepelt, de közülük még mindig csupán négy darab holléte ismert, egy tájképet és a most árverezésre kerülő monacói városkép párját még keresik.
A magyar festészet megítélésében nemcsak művészetileg, hanem műkeresekedelmi, befektetési szempontokból is kulcskérdés, hogy az adott mű és alkotója hogyan illeszthető be a kor fő áramlataiba. Berény esetében egyértelmű, az akkori legmodernebb festészeti trendet képviseli, a festőt már kortársai közül is sokan zseninek tartották, a korszak leghaladóbb művészeivel, többek között Picassóval, Matisse-szal, Gertrude Steinnel, Max Weberrel, Ady Endrével ápolt közeli barátságot.

Barki Gergely, a Wanted akciói kapcsán képvadászként is elhíresült művészettörténész szerint igazi, az életműből is kiragyogó Berény-mű kerül ki a piacra, gazdagon tobzodó, vidám színkavalkádjával és témájával, hiszen a művész kevés városképet festett. Becsértékét a galéria 60–80 millió forint közé teszi, kikiáltási ára pedig 30 millió forint. „Minden előkerült mű árnyalja az életművet, közelebb visz a feldolgozásához, az 1905–1908 közti időszak fauve- periódusának csak csekély részét ismertük korábban, ezért örvendetes tendencia, hogy az utóbbi 15 évben összesen 14 olajfestmény és több tucat grafika került elő” – emelte ki Barki Gergely a festményt bemutató sajtótájékoztatón.

Az aukció másik fő tételéről, Kádár Béla Beszélgetők szabadban című festményéről ugyanúgy elmondható, mint Berény esetében, hogy ötvözi a korszak legfontosabb irányzatait. A hűvös, precíz, színpadi jelenetet idéző kompozíció az új tárgyilagosság formavilágához kapcsolható, a sematikus, személytelenített marionettbábokként megjelenő figurák vidéki idillben üldögélnek, és felfedezhetők a későbbi kubizmus jelei is. Ugyanakkor átüt rajta Kádár Béla nagy erénye, a népmesei mesélőkedv, a modern festészeti formavilág ötvözése érdekes történetmeséléssel. Nem tudni, hogy megrendelésre született-e a kép, konkrét személyekre utalnak-e a figurák, és hogy valójában hol készült a festmény. Készülhetett Amerikában is, ahol Kádár Béla 1928-ban közel egy évet töltött. A Brooklyn Museum igazgatója meghívta Kádárt egy önálló kiállításra, aki személyesen vitt ki magával jó pár képet, de ott is folyamatosan dolgozott. Az árverésre kerülő festmény becsértéke 60-80 millió forint, kikiáltási ára 34 millió. Legutóbb 1974-ben szerepelt árverésen, a BÁV 1974. decemberi eseményén, ahol 10 ezer forintos kezdő árán ütötték le. Valószínűleg itt vásárolta meg Gordon Zsuzsa színésznő családja, az ő hagyatékából kerül ki most a piacra.

A Gartner–Gordon–Váradi-gyűjtemény létrejöttében számos családtag vett részt, generációkon keresztül csaknem száz évig gyűjtöttek, a kollekciót eddig jobbára mégis csak bennfentes művészettörténészek és gyűjtők ismerték. A gyűjtést Gordon Zsuzsa nagyszülei kezdték el, a törzsét édesapja, a Nyugatban is rendszeresen publikáló Gartner Pál, az ismert elmegyógyász hozta össze, aki a két világháború közötti tudományos és értelmiségi körök közismert személyisége volt, többek között Gulácsy Lajos és József Attila barátja, orvosa. A gyűjtemény a századfordulón született poszt­impresszionista daraboktól kezd­ve a harmincas évek néhány meghatározó életművén keresztül egészen a hatvanas évekig mutatja be a magyar művészet keresztmetszetét, izgalmas kultúrtörténeti, színházi, filmtörténeti érdekességekkel.

Csaknem félszáz tétel érkezett az árverésre Gordon Zsuzsa hagyatékából, többek közt Tihanyi Lajos Szajnai csónakosok című 1907-es festménye (becsértéke 25-35 millió forint, kezdő ára 12 millió), Ámos Imre Álom a Luxembourg-kertben című 1937-es vászna (becsérték 12-15 millió) és Czóbel Béla Gordon Zsuzsa-portréja (becsérték 6-8 millió forint).

Biztos befutó minden hazai árverésen Vaszary János, ezúttal is licitálható több nagy értékű festménye, közülük a tengerparti kép becsértéke 30-50 millió forint, a harmincas évek elejéről származó Városi forgalom 15-20 millió. Patkó Károly almás csendéletét 35-50 millióra becsülik, Egry József balatoni képe 1943-ból 20-30 milliós becsértékkel, Aba-Novák olasz témájú Trattoria-festménye 24-30 milliós becsértékkel bír. A háború utáni korszakból különleges darab Lakner László 1959-es korai utcaképe, a Párizsi szálloda, 6–9 millió közti becsértékkel.