Másfél millió építmény szorul felújításra

Megszaporodhatnak a magyarországi kéményfelújítások annak alapján, hogy a GfK felmérése szerint a megkérdezett lakossági épülettulajdonosok 24 százaléka készül ilyen beruházásra, és a kazáncsere állami támogatása is ebbe az irányba tereli az érintetteket.

Mivel az országban összesen körülbelül négymillió kémény van, a piackutató cég vizsgálata alapján közel egymillió közelgő fejlesztésre lehet számítani. Mindazonáltal a Schiedel Kéménygyár Kft. szerint többre lenne szükség: szakértői úgy látják, hogy legalább másfél millió kémény szorul felújításra. Erre az érintett építmények korán túl azért is szükség lehet, mert a szélsőségesedő időjárás (például a gyakoribb viharok, jégeső) a korábbinál jobban igénybe veszi a kéményeket.

A Schiedel azt tanácsolja, hogy a felújítást célszerű minél jobb alapanyagból elvégezni, és kéménytípustól függetlenül saválló béléscsövet választani. A felújító mindenképpen támaszkodjon szakértőre, főként épületgépészre. Ez utóbbi figyelmeztetetésével a társaság azonban nyitott kapukat dönget, mert a GfK felmérése szerint a lakosságnak egyébként is csak a két százaléka akar kizárólag saját maga határozni kéményprojektjének részleteiről. Öt megkérdezettből egy a kivitelezőre bízná a döntést, a többség pedig saját vizsgálódását kombinálná a szakértők bevonávásal.

Egy újonnan épülő ház esetében a teljes kiadásnak egy-két százalékát viszi el a kémény, egy meglévő épület fűtési rendszerének felújításakor pedig a költségek tizedét.

A Magyarországon épült házak kéményeinek átlagéletkora – a már elvégzett felújításokat is figyelembe véve – húsz év. Négyből három kémény hagyományos, falazott. Az ilyen kéményekkel a tulajdonosoknak ötször annyi gondjuk volt, mint az előregyártott elemesekkel. Viszont éppen a jellemzően idősebb falazott kémények 43 százalékát már felújították, e munkák 41 százaléka öt évnél nem régebbi. Előregyártott kémény a háztartások tizedénél üzemel, a jellemzően legrövidebb élettartamú szerelt kéménnyel pedig a 30 százalékánál. Ez utóbbi két típust a válaszadók 13-17 százaléka javíttatta már.

A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság adatai szerint 2014-ben 122 szén-monoxid-mérgezés történt Budapesten, és ebből csak 7 százalékot lehetett a kémény hibájával kapcsolatos problémákra visszavezetni. A balesetek elsődleges forrásának maga a gáztüzelő berendezés mutatkozott, a másodlagosnak pedig az elégtelen levegő-utánpótlás. 2015-től három új feladattal bővült a kéményseprők által a közszolgáltatás részeként elvégzendő feladatok köre: ellenőrizniük kell a kémény levegő-utánpótlását, az összekötő elemeket, és mérniük az égéstermék szén-monoxid-tartalmát.

Szerdán egyeztetnek

A kéményseprésre is vonatkozó törvénymódosító javaslat alapján a tavasszal úgy tűnt, hogy a tevékenység lakossági szegmense, vagyis az érintett piac 90 százaléka  átkerül a katasztrófavédelemhez (OKF), a kéményseprő-kkv-k többsége pedig padlóra kerül. Később viszont a Belügyminisztérium közölte, hogy az OKF nem kapja feladatul a lakossági kéményseprést, csak lehetővé válik számára, hogy kéményseprőket is alkalmazzon. A félreértést az okozta, hogy az OKF 1350 főt vehetne fel, majdnem ugyanannyit, amennyi (1850 fő) az országban e feladatot most ellátja. A szolgáltatás tavalyi rezsicsökkentése így is súlyosan érintette a vállalatokat. Egyik legnagyobbjuk, a Magyar Kémény Kft. második csődegyeztetése például szerdán lesz.