Még erősebb a fúziós piac

Átlépte az ezermilliárd dollárt az idei harmadik negyedévben a fúziók és felvásárlások (M&A) összértéke szerte a világon: a Thomson Reuters adatai szerint összesen 1,02 miliárd dollár értékű ilyen ügyletet jelentettek be, ami 11 százalékkal több az egy évvel korábinál. Az M&A-k összege ráadásul úgy nőtt, hogy a tranzakciók száma több mint 1600-zal 8989-re esett vissza, vagyis a gigafúziók uralták a piacot. Ezermilliárd dollár fölötti negyedéves értékre eddig kétszer volt példa, még a válság előtt, 2005-ben és 2007-ben, az utóbbi esztendőben a második negyedév mindent összevéve 1,41 milliárd dollár értékű ügyletet hozott.

A legnagyobb ügyletek közé tartozott a Magyarországon is jelen levő Teva Pharmaceuticals Industries bevásárlása: az Allergan  generikus gyógyszergyártó részlegét vették meg 40,5 milliárd dollárért – a gyógyszeripar általában is nagy M&A-vadászterület.

Még éppen befért a negyedévbe a csővezetékágazatban érdekelt Energy Transfer Equity hétfői bejelentése, hogy 37,7 milliárd dolláros készpénzes és részvénycserés ügylet keretében megveszi riválisát, a Williams Companiest – ezt a piac nem honorálta, az Energy Transfer papírjainak árfolyama 12 százalékkal esett a hír hallatán. Az olaj- és gázszektorban egyébként idén eddig minden vihar mellett igen élénk az M&A-tevékenység, az erre szakosodott Dealogic piackutató és tanácsadó adatai szerint összesen 323 miliárd dollár értékű ügylet született ebben az ágazatban, ez 100 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbit.

Az első kilenc hónapban a Thomson Reuters szerint az egész energiaágazatra jutott a világon az összes M&A 15 százaléka, utána következik az egészségügy (beleértve a gyógyszeripart) 14 százalékkal, majd a technológiai szektor 10 százalékkal. Ez idő alatt a tanácsadóként működő befektetési bankoknak kifizetett díjak 9 százalékkal 18,2 milliárd dollárra emelkedtek.

Szakértők szerint az év hátralevő részében sem csillapszik érdemben a globális felvásárlási kedv, és a 2015-ös összérték megközelítheti majd a 2007-ben elért 4,3 ezer milliárd dolláros rekordot.

A világgazdaság gondja, ezen belül a feltörekvők lassulása, nem jelent fékezőerőt, sőt. Ha másképp nem lehet, akkor akvizíciók révén próbálnak növekedni azok a vállalatok, amelyek elegendő készpénzállományt halmoztak fel – sok ilyen van –, illetve ki akarják és tudják használni az utóbbi idők részvénypiaci fejleményeit egy-egy riválisuk megszerzésére. (Sokszor motiváló tényező ezen felül – főleg amikor egy nagyobb cég vesz meg egy jóval kisebbet – egy-egy termék vagy szabadalom megszerzése, jellemzően a gyógyszeripari cégek szeretik így megspórolni a kutatás-fejlesztési költségeket.)

A túlzott és elhúzódó volatilitás azonban megárthat az M&A-piacnak is – figyelmeztetnek szakértők –, mert az üzleti bizalom romlásával párhuzamosan visszafoghatja a kockázatvállalási kedvet is. Igaz, ezt viszont az akciók lebonyolításában közreműködő vagy ilyen lehetőségekre vadászó bankok igyekeznek ellensúlyozni kedvező finanszírozási ajánlatokkal. A mai kamatkörnyezetben sokkal jobban megéri az ilyen bevételekre hajtani, nem véletlen, hogy amint az ABInBev söripari csoport bejelentette szeptember közepén, hogy óriási ajánlatot készül tenni a SABMillerre, azonnal több bank is jelezte közreműködési szándékát.

Pénzeső lesz a Wall Streeten

Évek óta nem látott nagyságú bónuszokra számítanak idén a Wall Streeten az M&A-ügyletek lebonyolításával foglalkozó bankárok. Egy ügyvezető igazgatói pozícióban levő, jellemzően tíz éve ezzel foglalkozó szakembernek 1,1 millió dollárt is kifizethetnek majd 2016 elején, szemben az egy évvel korábbi 600 ezer dollárral – idézte egy vezető kompenzációs tanácsadó becslését a The Wall Street Journal. A skála másik végén a fiatal, legfeljebb három éve munkába állt elemzők 100-150 ezer dollár közti bónuszokat vihetnek majd haza.