Meghajolt a kormány Brüsszel előtt

A sávos élelmiszerlánc-felügyeleti díj kapcsán folytatott vizsgálatának „lezárása érdekében indokolt az Európai Bizottság felvetései alapján az Éltv (az élelmiszerláncokról szóló szabályozás) módosítása” – indokolja egyértelműen a kabinet, hogy miért állítja vissza az eredeti 0,1 százalékos mértéket az élelmiszerlánc-felügyeleti díjaknál. A kormány új, öt paragrafusból pontból álló törvényjavaslatot nyújtott be, amelyben a 2015 előtt érvényes szabályokat állítják vissza. Ezzel a legkisebb boltok rosszabbul járnak, hiszen nekik (500 millió forgalom alatt) az új szabály alapján nem kellett volna fizetniük. A nagy láncok azonban megmenekülnek az őket sújtó többmilliárdos tehertől, ám újabb előírást kapnak a nyakukba.

Az Európai Bizottságnál a Spar jelentette fel a magyar kormányt, sérelmezve, hogy a 2015-től hatályba léptetett szabály torzítja a versenyt. Az új paragrafusok szerint ugyanis a nulla sávos kulcs bevezetésével párhuzamosan csak az 50 milliárd forintosnál kisebb forgalmú üzletek fizettek volna 0,1 százalékos mértéket, míg a sávos rendszerben a nagyobb cégekre 5-6 százalékos díjat szabtak ki. Ez alapján a nagyobb láncoknak közel 30 milliárd forintot kellett volna befizetniük. A legtöbbet pedig a Spar és a Tesco fizette volna, náluk a teher a harmincszorosára emelkedett volna.

Brüsszel az ügyben fel is függesztette az adó végrehajtását, ahogyan a korábban már elkaszált reklámadónál, vagy – az élelmiszerlánc-felügyeleti díjjal párhuzamosan – a dohánygyárak különadójánál tette ugyanezt. A kabinet a reklámadónál ugyanúgy visszavonult, ahogyan most a láncok esetében is, bár néhány napja még arról volt szó, hogy keményen ellenállnak: megtámadták az Európai Bíróságnál felfüggesztő határozatokat.

Arról nincs hír, hogy a kormány a dohányipar különadójánál hasonló visszavonulást tervezne, igaz általában az érintettek nem lehetnek maradéktalanul elégedettek az ilyen győzelmekkel. Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter egyik csütörtöki sajtótájékoztatón egyértelműsítette is, hogy nem érdemes támadni a kormányzati adókat, mert így vagy úgy, de az érintettek be fogják fizetni a terhet a költségvetésbe. A reklámadó esetében például az iparág közepes cégei fizetik meg a végül kialakult 5,3 százalékos egykulcsos adót, miközben a kabinet keményen szabályozta az ügynökségek tevékenységét is.

Az élelmiszerláncok most új terhet kaphatnak a nyakukba: a 400 négyzetméternél nagyobb alapterületű áruházakban a Magyar Idők információja szerint előírás lenne, hogy 70 négyzetméterenként legalább egy alkalmazott álljon a vásárlók rendelkezésére. Ez értelemszerűen a nagyobb hipereket üzemeltető láncoknak (Tesco, Auchan) lenne kedvezőtlen, ám igencsak érzékenyen érintheti a diszkontokat (Lidl, Penny, Aldi) is. Érdekes módon a Spar – amely a kormányt „feljelentette” Brüsszelben – az üzletei egy jó részében még meg is felelhet az előírásnak. A szabályt egyébként a kormányzathoz közel álló lap azzal indokolta, hogy fogyasztóvédelmi szempontból indokolt, és „megoldaná a kiskereskedelemben mára kialakult súlyos munkaerőhiányt”.