Mavir: nagy bővítésre van szükség, hogy elég árama legyen Magyarországnak

Új erőművekre a következő két évtizedben elsősorban a leállított egységek pótlása miatt van szükség, és csak másodsorban a villamosenergia-igények növekedése miatt - állapította meg a Mavir elemzése. Magyarországon Európához hasonlóan jellemző, hogy már nem növekszik a korábbihoz hasonló mértékben a villamosenergia-igény, mert előtérbe kerültek a hatékonysági törekvések.

A magyarországi erőművek névleges bruttó villamos teljesítőképessége 2014. december 31-én 8936 megawatt volt. A nagyerőművek együttes teljesítőképessége meghaladta a 7200 megawattot, az 50 megawattnál kisebb erőműveké pedig az 1500 megawattot.

Az összes kapacitás a selejtezések miatt várhatóan jelentősen csökkenni fog, a Mavir elemzői szerint: 2020-ra mintegy 7000 megawattra, 2025-re 6040 megawattra, 2030-ra mintegy 4900 megawattra zsugorodhat. Döntően nagyerőművek állnak le, a szénerőművek csaknem teljesen eltűnhetnek a rendszerből. A jelenleg meglévő több mint 7200 megawattnyi nagyerőmű-parkból a vizsgált időszak végére legfeljebb 4400 megawattra lehet számítani.

A kiserőművek (földgázos kapcsolt, biotermikus, primer megújulók) a rendszerben kisebb arányt képviselnek, ezért elöregedésük kevésbé meghatározó. Hosszabb távon a jelenleg működőknek a harmada maradhat csak meg.

Az elemzés felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt néhány év tendenciái - egyebek közt a gazdasági válság fogyasztásra gyakorolt hatása, valamint egyes erőművek rossz megtérülési mutatói - miatt csökkent a befektetők érdeklődése az erőműépítések iránt.

A Mavir szerint új erőmű építését a hazai trendek alapján földgáz és hasadóanyag primerenergia-hordozókra lehet alapozni, folyékony szénhidrogén csak a tartalékokhoz használható. A szén csak a vizsgált időhorizont után kerülhet előtérbe ismét, ha majd új technológiák állnak rendelkezésre.

A Mavir elemzői emlékeztetnek arra, hogy a beruházói szándék szerint 2024-re és 2025-re üzembe kerülhetnek az új paksi blokkok, azonban még sok a nyitott kérdés. Az elemzés szerint a húszas évek második felében legalább egy atomerőművi egységgel feltétlenül számolni kell. Felhívják a figyelmet arra is, hogy az atomerőművek kellő kihasználása érdekében szükség lehet tárolós megoldásokra, így például a szivattyús-tározós vízerőmű építésére.

A kiserőművek bővítését az európai tendenciák alapján várhatóan befolyásolni fogják a különféle tenderek. Számítani lehet szélerőműves projektekre, ezekkel akár 1000 megawattra is nőhet 2030-ra a szélerőműves kapacitás. A naperőművek állománya pedig az utóbbi időszak ugrásszerű bővülését figyelembe véve 2030-ra 600 megawattra is bővülhet. Az összes megújuló kiserőmű kapacitása 2030-ra elérheti a 2500 megawattot a magyar rendszerben.

Az elemzés kitér arra, hogy a hazai erőmű-összetétel és a termelési költségek miatt a villamosenergia-ellátásban évek óta nagy szerepet kap az import, amely 2014-ben a bruttó villamosenergia-fogyasztás 33 százalékát tette ki. Rámutatnak: a magyar erőműrendszer beépített teljesítőképessége jelenleg már nem teszi lehetővé a villamosenergia-igények biztonságos ellátását tisztán hazai forrásból.

A 2030-ra végzett számítások szerint az ország jelentős mennyiségű (évi több mint 20 terawattóra) villamosenergia-importra szorulhat a jövőben megvalósuló erőművi létesítésektől és a gáztüzelésű erőművek piaci pozíciójától függően, egyben nem zárható ki, hogy akár 6 terawattórát exportáljon éves szinten.