Élénkülő párbeszédre számítanak a vállalkozók

Az új munkaügyi kormányzat nyitottságát több témában is tesztelnék jövőre a munkaadók és a munkavállalók képviselői. Olyan érzékeny kérdések is terítékre kerülnek, mint a sztrájktörvény és a megszüntetett korkedvezményes nyugdíjrendszer utódja.

A minimálbér-emelési tárgyalások után várhatóan kora tavasszal elkezdődnek a szakmai egyezetetések az adó-, bér- és járulék-rendszerről valamint a 2017. évi állami költségvetésről a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának munkabizottságaiban. Emellett várhatóan folytatódik a konzultáció a Munka törvénykönyvének felülvizsgálatáról, a sztrájktörvényről és a korkedvezményes nyugdíj helyébe lépő rendszerről – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára.

Az idén az első félévében mindhárom kérdésben elindult a konzultáció a szakértői munkabizottságokban és számos előremutató javaslat született, amellyel már érdemes a munkaügyi kormányzat felé fordulni –hangsúlyozta Dávid Ferenc. Mindhárom témában erősebb a szakszervezetek érdekeltsége, mint a munkaadóké, hiszen az ezekről szóló törvényeket az elmúlt időszakban többségében nem a munkavállalók előnyére módosították, ám a szociális partnerség jegyében a munkaadók készek a vitás kérdések tisztázására.

A sztrájktörvénnyel kapcsolatban például olyan technikai javaslatok merültek fel, amelyek filozófiájában ugyan nem alakítják át a jogszabályt – erre a munkaadók szerint nincs is szükség–, hanem könnyebben értelmezhetővé és betarthatóbbá teszik a rendelkezéseket. „Ez egy nagyon érzékeny, kétharmados törvény, amely a munkabéke felborulásának esetére rögzíti a játékszabályokat. A jelenlegi jogszabályra ráfér a finomhangolás és a kibővítés, hiszen miközben a Munka törvénykönyve több mint 200 paragrafusból áll, addig a munkavállalók legkeményebb fegyverét szabályozó sztrájktörvény elfér egy A4-es lapon” – érvelt a főtitkár.
Kulcsfontosságú például a kötelező elégséges szolgáltatás kérdése a lakosságot alapvetően érintő közszolgáltatások esetében.

Ebben e felek jellemzően nem tudnak megállapodni, ám a jelenleg hatályos törvény szerint e nélkül nem lehet a közszolgáltatásban jogszerűen sztrájkolni, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi a munkabeszüntetést. „Új megoldásként az merült fel, hogy hozzunk létre szakmai alapon paritásos bizottságokat, amelyek meghatározzák, hogy az egyes közszolgáltatási területeken pontosan mi számít elégséges szolgáltatásnak” – mondja Dávid Ferenc. A törvény mellett egy magatartási kódexre is szükség volna, amely fekete-fehéren tisztázná azokat a játékszabályokat is, amelyek nem férnek a jogszabályi keretek közé.

A tárgyalások sikeressége elsősorban a kormány hozzáállásán múlik majd, ahogy az elmúlt években is a kormányzati érdekeltség és aktivitás csökkenése miatt lanyhult a szociális párbeszéd – hangsúlyozta Dávid Ferenc. A VOSZ azonban optimista ezen a téren és bízik abban, hogy az új munkaügyi államtitkár kinevezésével újra felélénkül az érdekegyeztetési folyamat. Dávid Ferenc a javuló párbeszéd jeleként és egyben a VOSZ érdekérvényesítési munkájának eredményeként is értékeli, hogy Lázár János miniszter a szövetség rendezvényén, az idei Vállalkozók Napján közölte, hogy a kiskereskedelmi dolgozók létszámával kapcsolatban nem határoz meg kvótát a kormány. Az eredeti elképzelés a VOSZ szerint a kereskedelmi cégeknek óriási terhet és a piaci folyamatokba való indokolatlan állami beavatkozást jelentett volna.

Megyei jelenlét

Dávid Ferenc megerősítette: a szövetség által folytatott érdekképviseleti tevékenység mellett többrétű szolgáltatói portfólióval rendelkeznek, és jelentős szerepet vállalnak az ország társadalmi, kulturális életében. Az előbb említett három pillér megyei szinten is meghatározó, amely kapcsán a főtitkár külön kiemelte a megyei szervezetek elnökeinek elhivatott hozzáállását és az ő munkájukat segítő, a VOSZ irodahálózatának szakmailag felkészült vezetőit, munkatársait. A megyei szervezetek munkájának eredményességét jól bizonyítja az immár egy évtizede működő Megyei Prima Díjátadó gálasorozat, amely napjainkra elismert, nagy presztízsű kulturális megyei eseménnyé vált nemcsak a VOSZ, hanem a teljes vállalkozói társadalom számára.