Nagyot nőttek a termőföldárak

Az új földforgalmi törvény a tavalyi bevezetése óta erőteljesen korlátozza a földvásárlást mint alternatív befektetésitermék-lehetőséget, de a műveléssel és a támogatási rendszer igénybevételével továbbra is kedvező hozamok érhetők el – áll az FHB által tegnap közzétett idei termőföldindexben, amely összecseng a napokban közölt KSH-adatokkal. Emiatt a mutató jelentős emelkedést produkált tavaly: 2014-re 305,5-re növekedett az egy évvel korábbi, 268,3-as szintről – áll a jelentésben. Ezzel az FHB Termőföldindex növekedése az elmúlt 13 év második legmagasabb szintjét érte el, de a 2013-as rekordértéket nem sikerült meghaladni tavaly. Az FHB kimutatásában a földterületek nominális értelemben 13,9 százalékkal drágultak, ez némileg elmarad a statisztikai hivatal által mért, a napokban közzétett 2014-es növekedéstől, amely 15 százalék volt.

Szakértők szerint a tavalyi áremelkedést fűthette a 2014. május 1-jén életbe lépő, számos megkötést tartalmazó földforgalmi törvény is. Többen ugyanis még ezen határidő előtt, a tavalyi év első hónapjaiban igyekeztek földet vásárolni. Az FHB adatai ezt a jelenséget is alátámasztják, mivel a jelentésből kiderül: az árak növekedése év közben lassult. Míg 2014 második negyedévében még több mint 8 százalékkal emelkedtek az átlagos termőföldárak, addig a harmadik és a negyedik negyedév már jóval mérsékeltebb, 3,4 és 2 százalékos drágulást hozott.

Könnyen lehetséges, hogy ez a trend tovább folytatódik, és 2015-ben már nem drágul tovább a föld. Bár az idei első negyedévre még nincsenek teljes körű adatok, de az új földforgalmi törvény korlátozó intézkedései miatt a földpiacon inkább stagnálásra kell számítani – vélik az FHB szakértői.

A jelentés szerint a hazai mezőgazdaságban legjelentősebbnek számító szántóföld művelési ágban is érdemben nőtt 2014-ben a földek ára. Ez az árnövekedés ráadásul minden régióban megfigyelhető, jóllehet a földek minősége, az infrastruktúra és más tényezők miatt az egyes országrészekben jelentős különbségek vannak a földárak között. Az átlagos szántó ára tavaly meghaladta az egymillió forintot hektáronként. A föld azért is bizonyult az elmúlt években kiváló befektetésnek, mert a szántók ára 2007 óta folyamatosan növekszik, a 2007 és 2014 között eltelt hét évben pedig megduplázódott az értékük.

Majdnem ugyanilyen jó befektetés volt az elmúlt években szőlőt venni. Az FHB jelentéséből kiderül: a 2007 és 2014 közötti időszakban az átlagos szőlő egy hektárra vetített ára 75 százalékos mértékben növekedett. Bár kisebb mértékben, de emelkedett az ára a többi művelési ágba tartozó földterületnek is, így a gyepterületek, az erdők, valamint – néhány éves lejtmenet után – a gyümölcsösök értéke is növekedett a 2007 óta eltelt időszakban.