A jegybank alelnöke pénteken egy háttérbeszélgetésen elmondta: most mintegy 3500-3600 milliárd forint a magyarországi bankok által a kis- és közepes vállalatoknak (kkv) nyújtott hitelállomány. Közölte: csütörtökön, az MNB első hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tenderén, a meghirdetett 200 milliárd forint több mint háromszorosa, 618 milliárd forint volt a bankok kereslete, a hitelintézetek ezekkel az ügyletekkel arra vállaltak kötelezettséget, hogy 2016-ban, illetve az ügyletek fenntartása esetén az elkövetkező három évben évente 154,5 milliárd forinttal emelik a kkv-szektornak nyújtott hiteleiket.
Nagy Márton elmondta: a csütörtöki tender a 3-5 éves állampapírok hozamát 10 bázisponttal lejjebb vitte. Az MNB alelnöke szerint a bankokat is meglepte, hogy a jegybank ekkora összegben hirdette meg a csütörtöki tendert, a későbbi tendereken várhatóan ennél kisebb összegeket ajánlanak majd fel a bankoknak a hitelezési feltételhez kötött kamatcsere tendereken.
Elmondta: az MNB azzal számol, hogy a kamatcsere tenderek és az nhp-n keresztül 300 milliárd forintos hitelbővülést hoz majd a kkv szektorban a mostani kihelyezett hitelösszeghez képest. Véleménye szerint a vállalati hitelezést tekintve a jövőben a kkv-hitelek alakulására kell jobban figyelni, mert a nagyvállalatok nagyon jelentős készpénzállományt halmoztak fel, olyannyira, hogy a beruházásaikat is ebből valósítják meg.
Nagy Márton elmondta: több tényező együttes hatására március végéig az MNB mérlege szűkül majd, 3 milliárd euróval, azaz mintegy 1000 milliárd forinttal fog csökkenni a sterilizációs állomány, áprilistól pedig kivezeti a jegybank a kéthetes betétet, ez is likviditás-szűkűlést jelent majd a hazai bankrendszer számára.
Az alelnök elmondta: a MNB mérlegfőösszege most mintegy 4000 milliárd forintot tesz ki, ez lecsökken 3000 milliárd forintra. "Az alapkamathoz nem nyúlunk hozzá, a kamatcsökkentést kizárom a jelenlegi helyzetben. A jövőben a nem konvencionális eszközök szerepe erősödik a monetáris politikában, így például a kamatfolyosó finomhangolására is figyel majd a jegybank" - mondta Nagy Márton. Kérdésre aláhúzta: a kamatfolyosó szerepe felértékelődik majd, a jegybank számára az a kedvező, ha az alapkamat a kamatfolyosó közepén, vagy az alsó széle közelében helyezkedik el. Ilyen, a monetáris politika alakításában igénybe vehető nem konvencionális eszközök lehetnek a kamatfolyosó esetleges átalakítása, "finomhangolása", a kamatcsere ügyletek, a sterilizásciós állomány szerkezetének változtatása, a kéthetes betét kivezetése - sorolta az MNB alelnöke.
A csokra vonatkozó kérdésre elmondta: ha a csok hatására évi 5000 új lakás épülne, az éves szinten 0,4 százalékkal növelné meg a GDP-t a jegybanki szakemberek számításai szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.