Itthon hiányzik a márkaépítés a sportból

Nincs tudatos márkaépítés a magyar sportban - állapította meg Hrutka János volt válogatott labdarúgó, sportmenedzser a Brandtrend és a Centrál Kávéház kerekasztal-beszélgetésén, mely résztvevői azt kutatták, mennyit ér egy magyar sportmárka. Abban egyetértettek, hogy márkát alapvetően a teljesítményre lehet építeni. Például az idén a labdarúgó-válogatottra, mely kijutott az Európa-bajnokságra. Ennek apropóján már érdemes lenne támogatni a lemaradt hazai focicsapatokat - vélte Sipos Jenő, a Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) szóvivője.

Csakhogy a sportbüdzsékben nincs elkülönítve pénz marketingre - figyelmeztetett Elbert Gábor marketing menedzser, a paksi futballklub vezetőségi tagja -, noha Hrutka szerint legalább az éves bevétel 20-30 százalékát kellene erre költeni. Így hiába szorgalmazza George F. Hemingway, a Budapest Honvéd tulajdonosa az MLSZ-nél, hogy az NB I-es focicsapatoknak legyen közös marketingprogramja.

A Magyar Sí Szövetség az állami szabályozás miatt nem költhet többet marketingre az éves költségvetése 3 százalékánál. Így hiába népszerű az alpesi sí, csak hosszú brandépítéssel sikerült eljuttatni a hírt mindenkihez, hogy Miklós Edit személyében már van nemzetközi szintű sízőnk - közölte Kaszó Klára, a szövetség ügyvezető elnöke.

Magyarországon csak államilag irányított üzleti szponzoráció létezik - állapította meg Muszbek Mihály sportközgazdász. Jó ellenpélda az amatőrsportban Csomor Tamásnak, az Ironman-versenyek jogtulajdonosának a kezdeményezése, aki két éve Közép-Európában elsőként hozott be egy kultikus márkát.