Aukcióra készülnek a gázkereskedők

A magyar–szlovák összekötő vezeték pusztán a rendelkezésre állásával meghatározóan befolyásolhatja a fogyasztói gázpiaci környezetet ellátásbiztonsági és gázárverseny-ösztönző szempontból is. „Ezt igazolja, hogy a vezeték a lejárt hosszú távú orosz gázszállítási szerződés újratárgyalásának egyik fontos eleme volt amiatt, hogy versenyképes gázforrást tud biztosítani Magyarországnak” – válaszolt a Világgazdaságnak Meggyes Gyula, a Magyar Gáz Tranzit Zrt. (MGT) vezérigazgatója. A társaság által tulajdonolt és üzemeltetett interkonnektor kihasználtságára egyelőre rendkívül kedvezőtlenül hatnak a piaci folyamatok, de ez igaz az ország többi összekötő gázvezetékére is. Hamarosan azonban nőhet a belföldi és a tranzitgázszállítás is annak alapján, hogy az MGT-nél több földgázkereskedő helyezett el pénzügyi biztosítékot, és jelezte, hogy részt venne a vezeték márciusi kapacitásainak aukcióján is.

"A hazai gázigények ismeretében az ország gázellátásához szükséges mennyiség akkor is behozható a nyugat felőli szállítást lehetővé tévő Hungarian-Austrian Gaspipeline (HAG) vezetéken és a magyar–szlovák összekötőn együtt, ha kiesne az Ukrajna felőli importunk. Középtávon pedig feltehetően megfordulnak negatív trendek” – mutatott rá Meggyes Gyula.
Azért várható trendváltás, mert az orosz Gazprom közölte, hogy 2019-től nem hosszabbítja meg az Ukrajnán keresztüli gázszállítási szerződését. Ehelyett Európát, így térségünket is, az Északi Áramlat bővítésével látná el. Ez esetben a fő hazai importútvonal a HAG és a magyar–szlovák interkonnektor lesz. Az utóbbi cső nemzetgazdasági szerepét a szlovák–lengyel összekötő vezeték majdani átadása is növelheti, mert igénybe vételével Magyarország is kihasználhatja a tavaly üzembe helyezett lengyelországi, Swinoujscie LNG-terminál kínálta regionális szinergiákat.

A Vecsés, Balassagyarmat és Felsőzellő (Velké Zlievce) közötti nagynyomású vezetéket eredetileg az FGSZ Földgázszállító akarta megépíteni a szlovákiai Eustream a. s. rendszerüzemeltetővel, tervükhöz uniós támogatás is nyertek. Végül azonban a cső lefektetését – ellátásbiztonsági okból és egyoldalú gázfüggésünk csökkentése érdekében – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium mint állami feladatot az MVM-csoportra bízta. A projektet az MVM Ovit Zrt. kapta meg. A Magyar Gáztranzit Zrt. 2012 januárjában jött létre, két meghatározó tulajdonosa (azonos hányadokkal) az MVM Zrt. és az MFB Invest Zrt. volt. A tulajdonosi jogok 2014 novemberében, egy uniós irányelvhez igazodva, átkerültek a magyar államhoz, e jogok gyakorlója pedig a Belügyminisztérium lett. Az említett irányelv lényege az, hogy a hatálybalépése után már nem jöhet létre vertikálisan integrált vállalkozás. Azokat a vertikálisan integrált vállalkozásokat, amelyek már az irányelv hatálybalépése előtt működtek, az Európai Bizottság szigorú feltételek mellett hosszú távra felmentette az irányelvnek való megfelelés alól, az akkori szerkezetüket rögzítve. Ilyen felmentésben részesült Magyarországon MVM és a Mol-csoport is.