A tét a logisztikai versenyképességünk

A nemzetközi tranzit szállítási útvonalak és az ezeket kiszolgáló logisztikai csomópontok között éles a verseny. Ezért fontos, hogy milyen helyezést tudhat magáénak egy ország a Világbank által kétévente összeállított logisztikai teljesítményindex-listán. Egy-egy nagyobb üzlet megszerzésénél nemcsak az ipari, illetve termelői képességek versenyeznek egymással, hanem a logisztikaiak is. Csak jelentős tőketartalékokkal rendelkező logisztikai szolgáltatók képesek megvalósítani olyan fejlesztéseket, amelyekkel aztán komoly ipari, termelői üzleteket tudnak megszerezni. Ez a tendencia már most látható Csehország, Lengyelország és Szlovákia logisztikai szolgáltatóinál.

Az MLSZKSZ szerint az elért jó helyezésünk megtartása, illetve javítása érdekében – a korábbi évekhez hasonlóan – feltétlenül szükség van a logisztikai és ipari parkos pályázatok által elnyerhető többletforrásokra. Olyan feltételekkel, amelyek teljesíthetők, érdemi fejlesztéseket tesznek lehetővé, szakmailag megalapozottak, figyelembe veszik a magyar logisztikai iparág sajátosságait, megfelelő nagyságrendű támogatással és struktúrában segítik a fejlődést. A 2014–2020-as európai uniós pénzügyi ciklus az utolsó, amelynek keretében vissza nem térítendő uniós forrásokkal lehet segíteni a magyar gazdaság erősödését. A kormány ilyen irányú céljai az ipari és a termelő szféra tekintetében világosak, egyértelműek, de a logisztikai szolgáltatói oldalnak is ugyanolyan odafigyelésre és támogatásra van szüksége, nyilván más nagyságrendben.

Egy ország versenyképességét összehangolt ipari, illetve termelői és logisztikai stratégiával lehet erősíteni – mondta Fülöp Zsolt, az MLSZKSZ elnöke. Ha e két elem közül a logisztika indokolatlanul hátrébb szorul, illetve másodlagos szerepet kap, akkor az az ipari, illetve termelői rész gyengítését fogja eredményezni már rövid távon is. Ezért a logisztikai piacon is jellemző a folyamatos fejlesztési igény és kényszer. A szövetség az elmúlt évben háromszor nyújtott be konkrét szakmai javaslatokat a Nemzetgazdasági Minisztériumnak a megjelenés előtt lévő pályázati kiíráshoz. Remélik, hogy ezeket érdemben beépítik majd a most készülő pályázati kiírásokba.
A szakember szerint a logisztikai iparág és az ország versenyképessége szempontjából rengeteg múlik 2016-on. Ezért Magyarország nem engedheti meg magának, hogy az idei év ne a logisztika éve legyen.

A Világbank rangsora

A teljes logisztikai szakma a 2007–2013 közötti időszakban összesen 45,96 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott. Ebből 116,92 milliárd forint értékű fejlesztés valósulhatott meg. Hogy a befektetés nem volt hiábavaló a magyar logisztikai iparban, azt a Világbank kétévente készülő logisztikai teljesítményindexe (LPI) is bizonyítja. Ez alapján az utolsó, 2014. évi rangsorban Magyarország a 40. helyről a 33. helyre lépett előre a két évvel azelőttihez képest.