Ma ér véget a boltzár - ezután sem nyit ki minden bolt vasárnap
A törvényjavaslatot ma tárgyalja a parlament, így napokon belül hatályba léphet, és visszaállnak a boltzár bevezetése előtti normák, vagyis az üzlet nyitvatartási idejét a vásárlási szokások, a foglalkoztatottak és a lakókörnyezet figyelembevételével a kereskedő állapítja meg.
A vasárnapi boltzár tavaly márciusi bevezetése óta nem sikerült az embereket meggyőzni arról, hogy számukra is pozitív és eredményes intézkedésről van szó – indokolta a döntést Rogán. Nem érdemes erre a népszavazásra elkölteni milliárdokat – tette hozzá –, miközben van sokkal fontosabb kérdés, ez pedig a Brüsszel által szorgalmazott kényszerbetelepítések ügye. Az utóbbi elleni fellépés szükségessége bekerült a tegnap beterjesztett törvényjavaslat indoklásába is, amelynek szakmai részében több ellentmondás is akad. Tegnap, a döntés bejelentésekor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter – tárcája kutatására alapozva – azzal érvelt, hogy a forgalom szerkezetében alapvető változás nem következett be a vasárnapi boltzár bevezetése után, az üzletek zöme növelni tudta forgalmát. A törvény indoklásában viszont az szerepel: a vasárnapi tilalom egyik célja az volt, hogy a forgalom a multinacionális cégek felől a kisebb kereskedelmi egységek felé terelődjön, és ez a kormány szerint teljesült is.
A GfK Hungária nem érzékelt érdemi átrendeződést az egyes bolttípusok között. A piackutató cég szerint a kiesett forgalom zöme a nagy láncoknál maradt, csak más napokra tevődött át, a kisboltláncok forgalma azonban csökkent 2015 márciusa után. A független kisboltok ugyan növelni tudták részesedésüket a vasárnapi forgalomból, de a teljes időszakban nem nyertek a boltzárral, inkább a diszkontok hódítottak teret a többiek rovására.
A kormány szerint nem igazolódtak azok a félelmek sem, hogy elbocsátásokat, cégbezárásokat hoz a zárva tartás. A statisztikákból azonban más kép rajzolódik ki. Bár a négy főnél nagyobb kiskereskedelmi cégek alkalmazottainak száma nem változott érdemben tavaly, a kis- és nagykereskedelemben foglalkoztatottak száma összesen 8-9 ezerrel csökkent 2014-hez képest. Emellett 2015 első félévében 2300-zal csökkent a kiskereskedelmi értékesítőhelyek száma 2014 végéhez képest, ami valószínűleg főleg megszűnő kisboltokat takar. Ezt támasztja alá az is, hogy a Nielsen piackutató szerint 2016 elején 16 869 általános élelmiszerüzlet működött Magyarországon, 5 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. Főleg a hagyományos, 200 négyzetméteres és kisebb üzletek száma csökkent, különösen a déli megyékben.
„A legésszerűbb döntés született, amelyet a kormány hozhatott ebben a helyzetben” – mondta a Világgazdaságnak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Ám hetekbe, akár hónapokba is telhet, mire teljesen visszaáll a régi helyzet, mivel a kereskedelmi cégeket is meglepte a kormány döntése. A főtitkár szerint leggyorsabban – akár már most vasárnap – a kisboltok reagálhatnak, a nagy cégeknél nemcsak a munkarendet és az áruszállításokat kell átütemezni, hanem a beszállítói, bérleti és a munkaszerződéseket is módosítani kell. „Mihelyt megjelenik a Magyar Közlönyben a jogszabály, elkezdődik a verseny a kereskedelmi cégek között, hogy ki tud előbb kinyitni vasárnap” – hangsúlyozta Vámos György.
Várhatóan ezután sem lesz minden üzlet nyitva vasárnap, ahogy a boltzár előtt sem érte meg mindenkinek nyitva tartani. Jó példa erre a SPAR, amely lapunknak azt válaszolta: a vasárnapi zárva tartás eltörlése esetén arra fognak törekedni, hogy megteremtsék az újranyitás feltételeit, de csak ott, ahol a vásárlói visszajelzések ezt indokolják – ilyenek lehetnek a belvárosi területek vagy az idegenforgalmilag frekventált helyek.
Nem egyeztetett a kormány
Elfogadhatatlannak tartja Bubenkó Csaba, a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetének elnöke a vasárnapi zárva tartás tilalmának visszavonását. Ez az érdekképviselet támogatta a zárva tartást – mondta lapunknak Bubenkó. A szakszervezetet azért is meglepte a döntés, mert információik szerint senkivel sem egyeztetett a kormány. A műszakpótlékok kifizetése miatt a változás – cégmérettől függően – több százmillió forint pluszkiadást jelenthet a vállalkozásoknak, erre rakódnak az üzemeltetés pluszköltségei. A kereskedelem alapproblémája, hogy alacsonyak a bérek, de Bubenkó szerint erre nem megoldás a vasárnapi pótlék. Az is kérdés, hogy a változás miként befolyásolja az egyes áruházláncoknál most folyó bértárgyalásokat. Eddig a vasárnapi zárva tartásról szóló jogszabály „felülírta” a munkatörvény azon passzusát, amely szerint a munkaadó akár heteken keresztül is folyamatosan dolgoztathatja a munkavállalót. Most ezt is elveszítik a kereskedelemben dolgozók – emelte ki Bubenkó. (D. J.)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.