Ötmilliós jövedelemplafon jöhet az MKB-nál is

Nem kereshet többet havi bruttó 5 millió 50 ezer forintnál az MKB Bank-csoport egyetlen vezetője, illetve igazgatósági tagja sem. Ez következik az Európai Bizottság (EB) 2015. december 16-i döntéséből, mely számos feltételhez kötve hagyta jóvá, hogy az akkor épp egy éve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szanálása alatt álló MKB-t az állam megszabadítsa rossz eszközeitől, és a megtisztított bankot legkésőbb 2016. június 30-ig értékesítse.

Az EB engedélyének megadása előtt kilenc nappal, december 7-én írt levelében Matolcsy György jegybankelnök többek között azt is vállalta, hogy az MKB Bank-csoport vezetőinek, illetve igazgatósági tagjainak összes – a bérből és a béren kívüli juttatásokból álló – jövedelme nem haladja meg a magyarországi bruttó átlagkeresetek tizenötszörösét, vagy az MKB Bank-csoportnál dolgozók átlagbérének tízszeresét. Vetítési alapnak a magasabb értéket kell választani.

A két adat közül az első, a hazai bruttó átlagkereset nyilvános: 2015-ben 247 800 forint volt, aminek a tizenötszöröse 3 millió 717 ezer. Ezzel szemben „az MKB Bank-dolgozók átlagkeresete nem számít publikus információnak, így erről felvilágosítás sem adható” – hárította el a Világgazdaság érdeklődését a hitelintézet. Még szerencse, hogy az adatok kiszámíthatók az MKB nyilvánosan elérhető, 2015-ös éves jelentéséből. Eszerint az MKB-dolgozók bruttó átlagkeresete tavaly 505 ezer forint volt, ennek a tízszerese 5 millió 50 ezer. Vagyis maximum ennyit vihet haza havonta a hitelintézet bármely alkalmazottja.

E korlát betartásáról lapunk szeretett volna bizonyosságot szerezni, ám a Balog Ádám elnök-vezérigazgató jövedelmét firtató közérdekűadat-igénylési kérelmünket az MKB nem teljesítette. Arra hivatkoztak, hogy „sem a bank, sem annak elnök-vezérigazgatója nem minősül közfeladatot ellátó szervnek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotörvény) alapján, feladatai ellátása során állami vagyont nem kezel”.

Ez az érvelés azért vitatható, mert az MKB több mint másfél éve, 2014. szeptember 29. óta állami tulajdonban van. Akkor adta el a német Bayerische Landesbank a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek a bankot, amely 2014. december 18-tól szanálás alatt áll. S bár részvényeit tavaly karácsony előtt egy nappal megvette a hazai pénzintézetek által összedobott Szanálási Alaphoz tartozó MSZVK Magyar Szanálási Vagyonkezelő Zrt., az MKB feletti tulajdonosi jogokat továbbra is az MNB gyakorolja.

Az MKB titkolózása azért is érthetetlen, mert ez csak felerősítheti azt a magát már amúgy is régóta tartó piaci feltételezést, miszerint Balog Ádám a pénzügyi területen tevékenykedő állami cégek vezetőinek havi bruttó 5 millió forintos bér- és 20 százalékos éves prémiumplafonjánál többet keres. Állítólag havonta közel bruttó 10 millió forintot, amihez az éves bér akár 70 százalékát is elérő prémium társulhat. Az EB-nek tett vállalásból viszont az következik, hogy az MKB elnök-vezérigazgatója még a többi állami pénzügyi cégvezetőnél is legalább egy bónusznyival kevesebbet vihet haza. E vállalás be nem tartása meghiúsíthatja az MKB-eladást, amit az MNB valószínűleg nem szeretne kockáztatni.