Tízmilliárdok sorsa a tét

Az első ellenőrzések alapján a zöldítés szabályainak betartásakor 22,6 százalékos hibaarányt tapasztaltak a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) munkatársai, vagyis az uniós agrártámogatások által előírt környezetvédelmi feltételeket átlagosan minden ötödik gazdálkodó nem pontosan tartotta be – ismertette a tavalyi eredményeket Dragovácz Nikoletta egy szakmai konferencián. Az MVH elnökhelyettese a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara által rendezett, a zöldítés első évi tapasztalatairól szóló rendezvényen hozzátette: a bonyolult szabályok betartásának hibáit tavaly még kijavíthatták a gazdák.

Az úgynevezett greening, avagy zöldítési támogatás bevezetése óta a hagyományos területalapú támogatások helyett egy fix összegre és egy 30 százaléknyi összeget kitevő, környezetvédelmi feltételekhez kötött csomagra oszlik a művelt terület után járó uniós pénz. Ez utóbbit, az egy hektárra vetítve mintegy 24-25 ezer forintot már csak akkor kapják meg a gazdák, ha a területen megtesznek jó néhány, a talaj- és vízminőség, valamint a biodiverzitás szempontjából jótékony lépést.

Az MVH az irányadó uniós szabályok szerint több mint 13 ezer esetben ellenőrizte a zöldítés feltételeinek betartását, és több mint 3 ezer hibát találtak. A legtöbb esetben az egyik legproblematikusabb feltétel, az ökológiai fókuszterületek (EFA) meghatározása ütközött nehézségbe. Ezek olyan, a termelésben nem vagy csak meghatározott feltételekkel részt vevő részek a birtokon, amelyek alkalmasak lehetnek védett növény- és állatfajok életteréül, hosszú távon pozitívan hatnak a talajállapotra, vagy egyéb környezeti hasznuk van.

Az ökológiai másodvetésekre vonatkozó szabályokat az ellenőrzések 19,5 százalékában megszegték, és nem sikerült sok esetben a szomszédos EFA-elemek elszámolása, vagyis a telekhatáron húzódó szóba jöhető tájképi elemek azonosítása. Ez utóbbinál 24 százalékos volt a hibaarány. A szintén elszámolható nitrogénmegkötő növények esetében 17 százaléknyi volt a hiba, ám az erdőszélek elszámolása 26 százalékban nem sikerült pontosan.

A legtöbb hibát a parlagok ellenőrzésekor találták a szakemberek, itt 29 százalékos volt a kifogásolható terület. Lényegében problémamentesen sikerült ugyanakkor az energiaültetvényekre vonatkozó szabályok betartása, és az erdősített területek esetében sem találtak hibát az ellenőrzés során.

A hibáknak egyelőre nincs következményük, hiszen 2015 egyfajta „gyakorló év” volt, amelyet az uniós szabályok rigorózussága egyébként kellően indokol. A hibák kijavításával ráadásul tavaly még élhettek a gazdák. Ebből sok érintett tanult, és az Agrárkamara is igyekezett minél pontosabban tájékoztatni a termelőket, ennek érdekében webes oktatóanyagokat, kézikönyveket is kibocsátott. A méterre pontosan meghatározott, bonyolultan körülírt tájképi elemek elszámolása ráadásul nem csupán Magyarországon, hanem más tagállamokban is okozott problémát.

A szabályok be nem tartása ugyanakkor idén már a zöldítési keret egy részének vagy akár egészének elvesztését jelentheti, a hibák tetemes összegbe kerülhetnek. Jövőre pedig a szabályok negligálása nemcsak a zöldítési keret összegét, hanem már az alaptámogatás egy részét is elviheti büntetésként.

A nagyoknak különösen fontos

A zöldítés feltételeinek pontos betartása azért is bír nagy jelentőséggel, mert erre a keretre nem vonatkozik a degresszió. Mint ismert, korábban kormánydöntés született arról, hogy közös agrárpolitika feltételrendszere alapján a területalapú támogatásokhoz kapcsolódó csökkentés, vagyis a degresszió értelmében 2015-től elvonják az 1200 hektár fölötti területalapú támogatási összeg egészét. Ez tehát a nagyobb gazdaságok számára különösen kedvezőtlen, az ilyen agrárcégek tehát a degresszió által nem érintett zöldítésen igyekeznek behozni a kiesés egy részét.