Vasúti korlátok dőlhetnek

Közelebb került az európai vasúti piac az átláthatóbb, versenyképesebb, olcsóbb és utasbarát működéshez. Az Európai Parlament tegnap feltételesen megszavazta az EU 4. vasúti csomagjának műszaki pillérét érintő pontokat, miután a piaci pillérekre előzetesen már április 19-én rábólintott. A csomag további szabályok születése után akkor lép hatályba, ha azt minden uniós tagország elfogta. Ez az év végéig várható.

Az európai vasúti közlekedés fejlődését túlbürokratizált szabályozása, drága és hosszadalmas engedélyezési eljárásai és zárt nemzeti piacai hátráltatják. Gond az is, hogy a közszolgáltatási szerződései nem mindig átláthatók, és nem is versenyben születnek. Ma egyetlenegy új vasúti jármű üzembe helyezésére mintegy 11 ezer nemzeti és uniós szabály és eljárás vonatkozik, az engedély megszerzése két évig is eltarthat, költségei pedig egy mozdonynál elérhetik a jármű árának a tizedét. Nem jobb a helyzet a biztonsági engedélyek megszerzésével sem.

A most elfogadott műszaki pillérben úgy növelnék az Európai Vasútügynökség (ERA) feladatát, hogy azzal terhet vennének le a nemzeti vasúti hatóságokról. Ennek köszönhetően a vasút-üzemeltetők gyorsabban és olcsóbban juthatnának biztonsági tanúsítványokhoz, könnyebben jelenhetnének meg új uniós országokban is. Az új vasúti járművek rövidebb idő alatt kerülhetnének piacra.

Az említett, április 19-én elfogadott piaci pillér főként a vasúti személyszállítás piacának 2019 végétől kezdődő megnyitását célozza, például a közszolgáltatási szerződések egységesítésével. E szerződésekért a társaságoknak 2023-tól már valós versenyben kellene megvívniuk. A versenyben a szolgáltatások – így a vonatok menetrendje is – jobban idomulhatnak az utasigényekhez, és az áruk is eshet. Azonos hozzáférést kell biztosítani a vasúti infrastruktúrához az azt igénylőknek, javítani szükséges magát az infrastruktúrát is. Átláthatóbbá kell tenni a szerződéseket a pályaüzemeltetők és a szállítócégek közötti keresztfinanszírozás, illetve a tiltott állami támogatás megakadályozására.

A vasúti áruszállítás tapasztalatai alapján azonban még így is félő, hogy Európa keleti és nyugati felének vállalatai a liberalizált környezetben sem indulnak azonos feltételekkel. Az, hogy ki hol tart, erősen függ a helyi infrastruktúrától – erről Kovács Imre, a Rail Cargo Hungária vezérigazgatója beszélt a hazai vasúttársaságok szervezete, a Hungrail nevében minapi, bécsi szakmai találkozóján. Emlékeztetett, hogy míg Nyugaton már 1500 méteres tehervonatokban, vezető nélküli vonatokban gondolkodnak, addig a térségünkben a 740 méteres vonathossz, a vasúti felsővezeték vagy a tehervagonok teljes megrakhatósága sem mindig cél. Itt hónapokra, sőt évekre ellehetetlenül a vasúti árufuvarozás egyes szakaszokon a pályaépítések miatt. A Hungrail szerint a kelet-európai térségben sokszor a vasúti határok átjárhatóságának elemi feltételei is hiányoznak.