Egyre többet vásárolunk a neten, pedig sokan nem bíznak a webáruházakban

A teljes hazai kiskereskedelmi forgalomból a csomagküldő és internetes vásárlások 2,5 százalékkal részesedtek tavaly, az árbevétel 229 milliárd forint volt; a forgalom volumene 2010 óta évente átlagosan 38 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Magyarország 2015 című kiadványából.

Az e-kereskedelem teljes forgalmának több mint harmada évek óta az utolsó negyedévben realizálódik.

Az online piac jelentős bővülésének hátterében a vásárlási szokások átalakulása, az internetes vásárlásba vetett bizalom növekedése is szerepet játszott.

Az e-kereskedelemben rendszeresen - a felmérést megelőző három hónap adatai alapján - részt vevő lakosság aránya folyamatosan emelkedik Magyarországon, tavaly 23 százalék volt. Az uniós átlag ennél még mindig jelentősen magasabb, 43 százalék - közölte a KSH.

A rendszeres hazai online vásárlók aránya a 16-75 éves nők és férfiak körében 21, illetve 25 százalék.

Azoknak, akik legalább egy éve, vagy soha nem rendeltek az interneten keresztül, 87 százaléka vonakodott tavaly a látatlanban való vásárlástól.

Több mint harmaduk az internetes vásárlás kerülése okaként az online fizetés és a termékkel vagy szolgáltatással kapcsolatos garanciák iránti bizalom hiányát is megjelölte.

Az interneten nem vásárlók 24 százaléka szerint nincs megfelelő bankkártyájuk a lebonyolításhoz, 23 százalék szerint túl hosszú a kiszállítás ideje vagy problémás az áru átvétele, 22 százalék pedig úgy gondolja, hogy híján van a digitális jártasságnak.

Magyarországon a webáruházak iránt általában nagyobb fokú a bizalmatlanság az Európai Unió 28 tagállamának átlagához képest - jelezte a KSH.

Az interneten vásárlók 4 százalékánál volt probléma, hogy a kiszállítás az ígértnél több időt vett igénybe, 3 százalék kapott hibás terméket, és 2 százalék kért jogorvoslatot, de nem kapott kielégítő választ.

Csalás áldozata az internetes vásárlók 1 százaléka lett, és ugyancsak 1 százaléknál fordult elő, hogy a megrendelés végső ára magasabb volt a feltüntetettnél.

A megkérdezettek 60 százaléka szerint panaszmentesen zajlott a vásárlás.

A hazai elektronikus kereskedelem 25 százaléka weboldalon, 75 százaléka elektronikus adatcserén keresztül realizálódott tavaly, az arányok gyakorlatilag nem változtak az egy évvel korábbihoz képest.

A saját honlappal rendelkező vállalkozások 25 százalékánál lehetett terméket vagy szolgáltatást online rendelni tavaly, ennek hiánya az elektronikus kereskedelem terjedésének egyik hazai korlátját jelenti - közölte a KSH.

A szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a cégek 56, a kereskedelemben 33 százaléka rendelkezett webes rendelési lehetőséggel. A többi nemzetgazdasági ágban ennél alacsonyabb az arány.

A megrendelések online követését - mint a vásárlók kényelmét és biztonságérzetét növelő szolgáltatást - a weboldallal rendelkező vállalkozások csupán 11 százaléka biztosította.